Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57

58 TÖRTÉNETI IRODALOM. chaosból egyes, bár gyér, de ruégis becses adatokat menthessünk Gellért jellemének, kora történetének megismerésére. Hogy szerző munkájában is vannak hibák, tévedések legalább a miket mi azoknak tartunk, - azok annak a túlnyomó résznek, mi benne igaz, becses, értékét nem csökkentik. Nem is akarunk apró részletekbe bocsátkozni. Nem akarjuk fejtegetni,hogy 1030-ban még osztrák herczegrűl nem lehet beszélni (92. 1.), hogy Podhraczky semmitmondó zagyva czikkét a Századok 1869-ki folyamában Péter király származásáról, nem lehet: »hiteles kútfőkre alapított bizonyításnak« nevezni (148.1. jegyzet) ; hogy Auonymust félreérti, mikor Ohtumnak vagy Ahtonynak, mint szerző — azt tartom - alaposan irja, látszik tulajdonítani azt, mit a névtelen jegyző Gladról mond (84. 1.) sat. sat., s hogy általában véve az, a mi Ach tony eredeti, ősi magyarságáról, a Csanád nemzetség ősi fészkéről, ír : nem bir megállható alappal. Csak két pontra nézve legyen szabad észrevételt tennünk. Az egyik olyasmire vonatkozik, mit az életrajzban hiában kerestünk, pedig benne kellene lenni, s azért említjük fel, hogy szerző — ki Szent Gellért életét oly szépen megírta - e homályos kérdés felderítésére is vállalkozzék. A másik a Szent Gellért úgynevezett nagy legendájának kora és elemei, mely kérdés az életrajznak is sok részét érinti. Hiában kerestük az életrajzban pontos meghatározását ama helyeknek, melyek Szent Gellért utolsó útjában, vértanúsága idejében említtetnek. Dyodot, a hói a szent halála előtt való éjjel meghált, szerző határozottan a mai diősi pusztát mondja. Tekintve a név némi hasonlatosságát, a hely fekvését, erre kell gondolnunk ; de másrészt a körülmény, hogy a Fehérvárról Buda felé vezető úttól egy kissé félre esik, némi kétséget támaszthatna ez iránt. Elvártuk volna egy monographustól, hogy legalább igyekezzék a lehetőséghez képest e kétséget oszlatni, a helyre vonatkozó adatokat felkeresni, tisztázni. Kezdve Anonymus Gyogjától (C. 46.), a XIV. századbeli pápai tizedjegyzéktől (Mon. Vaticana 1/1. 385.), melyben Gyod, az előttem ismeretlen Boztich és Torbágy közt fordul elő a budai archidiaconatus területén, bizonyára van sok adat, melyek e helyről többet mondanak, mint a Zichy okmánytárnak szerző által idézett két oklevele, s melyek kinyomozását épen a monographusoktól kell az országos történetnek reményleni. Szintoly bizonytalan eredménynyel elégszik meg szerző a helyre nézve, hol — a mai Budán — Szent-Gellértet megölték. Mikor a mai Budavára felépült: a rév Pest és Buda közt természetesen a mai Eudas fürdő táján állapodott meg. De mikor az emberek még Fehérvárról, Tétény felől jövet igyekeztek Pest felé : sem a valószínűség, sem a források nem szólnak a mellett, hogy vagy a mai Gellért hegyet megkerülve, vagy annak keskeny