Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

556 TÖRTÉNETI IRODALOM. képezte, melyet vidékén a reformatio teremtett; számos kitűnő fia látogatta a wittenbergi egyetemet s némelyik közűlök élénk levelezést folytatott külföldi barátaival. Az 1596-iki szabályzat szerkesztésekor, melyet a város lelkésze és a káptalan mint iskolai főhatóság látott el jóváhagyásával. Rohrmann Gallus, a szabad művészetek mestere volt a rector, a ki Strassburgban végezte tanulmányait s 1601-ben Besztercze város papja lett. A szász iskolák feletti főfelügyeletet a XVI. század közepén a zsinatok veszik át. Ezeknek a zsinatoknak élén állott a püspök (superintendens), tagjai voltak az egyes káptalanok (egyházi kerületek) dékánjai vagy ezek képviselői. Ezek a káptalanok, melyek »potestas jurisdictionis quasi episcopalis« felett rendelkeztek, a következők voltak : Szászváros, Unterwald, Nagy-Szeben, Új-Egyház, Senk, Kosd, Szász-Kézd, Szász-Szent-László, Medgyes, Selyk, Koncza, Bolkács, Bogács, Bárczaság, Besztercze és Király (a XV. század óta egyesítve). Teke, Sajó és Régen. Ez a 19 egyházkerület, vagy mint a szászoknál a régi névvel nevezték, káptalan képezte az egyetemet (universitas) s köztük a XVI. században a medgyesi vitte a vezérszerepet, melynek esperesét a decanus generalis elnevezéssel illették. Némely ügyek, melyek a világi hatóságot is érdekelték, oly módon intéztettek el. hogy a zsinat és a szászok politikai egyeteme elegyes ülésben egyesültek, s minthogy egyiknek hatásköre sem volt szigorúan körvonalozva, ennélfogva gyakoriak voltak a súrlódások ily ülések alkalmával. Ez az intézmény fentartotta magát egész a XVIII. századig, midőn helyét a consistorium foglalta el. A zsinati határozatokban tükröződik vissza mindazon eszme, mely a szász népet időről-időre foglalkoztatta. Azonban a XVI. században már nemcsak a magasabb tanintézetek, minők a gymnasiumok voltak, hanem egyes népiskolák is birtak külön szabályzatokkal. Ezek legérdekesebb példánya az 1593-ból való iskolaszabályzat, mely a szász-keresztúri (Kreuz) iskolamester hivatalát, templomi szolgálatát, községi teendőit, fizetését stb. írja körűi. Követeli az iskolamestertől, hogy a gyermekeket ügyesen, szorgalmasan és híven tanítsa olvasásra és írásra ; az ifjakat oktassa a latin és görög grammaticára ; a nagyobb ifjaknak vasárnap reggel magyarázza a catechismust s ünnep- és vasárnapokon olvastassa velők az evangéliomot ; szombaton délután tartasson velők számtani gyakorlatokat s naponként egy órán énekleczkéket adjon. A német beszédet tiltsa el köztük s nagy figyelmet fordítson arra is, hogy a gyermekek erkölcsi magaviseletében ne legyen hiány, »ut proficiant non tantum in artibus. sed etiam in moribus et pietate.« Áttérve a XVII. századra, már sokkal részletesebb ada-