Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550

552 TÖRTÉNETI IRODALOM. nak ez iskolákról, mint már régen meglevőkről. Sőt a XIII. század elején említtetik egy Grocelinus nevű magister, ki e czímet bizonyára hazájában szerezte meg, s ha Nagy-Szeben már 1292-ben »rég idő óta« szegényházzal és kórintézettel birt, bátran föltehető, hogy iskola nélkül sem lehetett el. Azonban ez iskolák belső viszonyairól mit sem tudunk. Csak a XV. században villan meg némi fény az iskolák állapotára vonatkozólag, a nélkül, hogy ez is részletesebb felvilágosítást nyújtana. így 1438. ápril 18-ikán elrendeli az erdélyi püspök, hogy a beszterczei és királyi káptalanokban tanítókat és harangozókat a pap akarata és tudta nélkül felfogadni nem szabad, s 1439. január 23-dikán előbbi rendeletét ismételve utasítja a papokat, hogy a tanítók és templomszolgák jövedelmeit ne engedjék csorbítani. A XVI. században kezd nagyobb világosság derülni a szász iskolákra. Ezeknek életében két fő jellemvonást különböztethetünk meg : u. m. 1. azt, hogy kezdettől fogva az egyház szárnyai alatt állottak; 2. hogy az összes szász intézményekben uralkodó központosítási irány s egyenlőségi érzet az iskolákat is községi ügygyé tette. Innen van, hogy a szász földön sehol sem találunk klastromi, hanem mindenütt községi iskolákat. A szász reformatiónak és iskolaügynek legelső s legnagyobb bajnoka Hontér János volt. Mellőzve reformátori működését, < melyre Luther és Melanchton is nagy súlyt helyeztek, itt csak az oktatás terén kifejtett munkásságáról emlékezünk. Wittenbergben nyervén kiképeztetését, midőn visszatért s a brassói iskolát alapította, első dolga volt, hogy itt a wittenbergi szellemet meghonosítsa. Constitutio scholae Coronensis czímű iskolai szabályzatában jóformán egészen a Melanchton iskoláját utánozza s ez az. irány a későbbi szász gymnasiumok szervezetében is nagy részt követel magának. Hontér iskolájában a bent lakó tanulók coetust képeztek ; ezt ő felosztotta húsz tizedre s két századra. A tizedek élén állottak a decuriók, kiknek feladata volt tanulótársaikat a tanulásban segíteni,erkölcseikre felügyelni,köztük az egyetértést ápolni, a hanyagokat bevádolni s a jó magaviseletűek mellett szót emelni ; a századok s a decuriók felett állottak a centuriók, kiknek tisztük volt centuriájukat rendben tartani s igazgatni, a decuriók tekintélyét megvédeni s a hanyagokat meginteni. Az ifjúság élén áll az egy évre választott rex, ki ünnepélyes alkalmakkor diadémot is viselt s kötelessége volt a két censor tanácsával a tanulók peres ügyeit elintézni, a büntetéseket kiszabni, esetleg azok alól feloldani. A rex alatt állott a félévre választott két censor ; ezek után következett a praefectus, a testgyakorlatok intézője, az orator vagyis az ifjúság szónoka, a secretarius, ki a névsorokat vezette s a kisebb tanulók írásbeli feladatait vizsgálta, a musicus vagyis