Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Magyarországi jogtörténeti emlékek összeállították dr Kolosváry S. és dr. Óváry Kelemen - I. közl. 541

544 TÖRTÉNETI IRODALOM. eredetinek meg nem változtatását a forráshűség föltétlenül követeli, mert az oklevelek bevezetésének és bezárásának kiadói jegyzetben adása magán-cselekvény, amihez kétely fér ; míg a — királyok, törvényhatóságok és törvényszékek eredeti végzéseinek s kiadványainak hinni mindenki köteles. Hetedik : A szóban levő könyvben nagy megfontolást érdemelnek a közlések czímei. A szerkesztők adták egészen szabályosan az eredeti jegyzőkönyvből vett hosszabb vagy rövidebb czímeket, például Maros-Vásárhelynél, többnyire Aranyos-széknél. Kolozsvármegyénél s. a. t. Sok helyt használják szintén helyesen a közlemény Constitutio czímét, mint például : Udvarhelyszéknél és Marosszéknél, mert ott az eredetiben is így van ; más helyen ismét a Statutum czímet, mint például : Küküllő- és Krasznavármegyénél. Zilah városnál. Nem kifogásolható, mert ezeket az erdélyi muzeum gyűjteményéből vévén : ott úgy találták, s úgy is kellett közölniök. A Statutum czímet használták tulnyomólag a szász nemzet, Szeben és más szász városok helyhatósági szabályai közlésénél is ; mert a czím a forrásban is úgy volt. De használtak főleg Kolozsvármegyénél a Constitutio és Statutum czímen kivűl — híven az eredetihez — ily czímeket is : Conclusio, Conclusum, Deliberatio, Kolozsvár városánál szintén a Constitutio és Statutum czímen kivűl : Kolozsvár vávos articulusai, Certi Articuli, Decretun Civitatis, Kolozsvár városi Deliberatum, Kolozsvár városi Decretum. Helyesen, mert az eredetiben így volt. Én ebből azt a nyolczadik elvet vonom el : a forráskiadónak meg nem engedhető, hogy eredetijének más czímet adjon, mint a mi annak czímében. szövegében vagy a szöveg természetében benne van. Az elébbi pontból nyilván láthatólag a kiadvány szerkesztői, ahol csak lehetett, ezt az elvet követték, a közlendő végzésnek az eredeti j.-könyvekben talált bármely czímét változatlanúl használván ; csak ott mellőzték, a hol a végzésnek vagy határozatnak nem volt jegyzőkönyvi czíme. Itt a szöveget meg nem olvasván, vagy ha megolvasták, nem vévén észre, hogy a határozó testületek s vármegyei és városi közgyűlések jegyzőkönyvszerkesztői sok végzésben a szöveg tárgyelőadása [expositio] végén gyakran használták: statutum est, conclusum est, deliberatum est, úgyszintén: ordinaverunt, disposuerunt sat. vagy: végezték, határozták, rendelték, elintézték s más ily kifejezést, nem adták annak az ebből önként folyó s könnyen kitalálhatott főnév czímet, hanem csak úgy könnyedén, minden ily esetben saját találmányukat, a Statutum czímet használták, a mi meg nem engedhető ; mert — amint már érintve volt — a czímben csak az lehet, a mi a szövegben benne van. Ha a végzésben ily meghatározó kifejezés nincs, akkor a végzés szó használandó, kifejeztetvén benne : mely vármegyei vagy