Századok – 1888

Értekezések - SZENDREI JÁNOS: Egy megbukott görög boltos a XVII. században 533

536 KÜLÖNFÉLÉK. Családjaikból sok már kihalt, de viszont sok tartotta fenn magát a mai napig is. A nevek közül nevezetesebbek voltak : Pova, Doua, Szonte, Dúnsa, Csitiri, Gyika, Lika, Pompéri, Rajkovits, Kozminszki, Ziuzifa, Pilta, Pádits, Povovszki, Teodorovits, Zsifkovits, Nesztorovits, Liubibratics, Lyubó, Mihalovits, Nikolits stb. Nem hiáuyzanak azonban helynevektől vett vezetéknevek sem, mint Pécsi, Tokaji, stb. valamint ilyenek: Görög, Rácz, Kurucz stb. Hivatalos okmányain minden görög kereskedő saját pecséttel élt, mely neve kezdő betűin kivül egy paizsban kereskedelmi jegyét, a mely tulajdonképen ismét neve kezdő betűiből alakíttatott, tartalmazta. Ez volt a most oly divatos monogramm (monogramma) kezdete. A monogrammból azonban a kereszt sohasem hiányzott. Sokban hasonlítanak e jegyek a középkori építészeti, vagy kőfaragó jegyekhez. A kereskedelemben a régi velenczeiek s a XVI-ik század hollandiai kereskedői elevenítették föl. Egy görög kereskedő üzletének rövid történetét akarjuk itt pár vonással ecsetelni, főleg azért, hogy meghatározzuk ezzel helyöket XVII-ik századbeli kereskedelmünk történetében. A görög, mint élelmes nép, mindennel kereskedett, a bor kereskedelmen kivül azonban a XVI-ik század végén és az egész XVII-ik századon át, a midőn a katonaság fizetése illetőleg zsoldjában rendesen a ruházatához szükséges posztót és különböző szöveteket is természetben kapta — a posztó- és szövet-kereskedést is uralta. - E mellett azonban, persze csak oly titokban, jóféle török dohányt is árulgatott, katonák számára, — akiknek akkoron szigorúan tiltva volt ez az istentelen élvezet. Természetes, hogy másrészt a dohányt az országot még széltében uraló török kedveért is tartotta a görög. Ilyen fajta kereskedésre szövetkezett felső Magyarország egyik városában 1685-ben, Panduka Demeter, Trapcsy Demeter és Rácz Péter. Szerződésűk szerint, mely görögül van írva s a görögök bírája : Tódor István, Görög András és Kondorossy János által láttamoztatott,*) Isten és Boldogasszony segítségével kereskedésbe állván, úgy egyeztek, hogy kár és haszon közös leszen közöttük, és hogy a közös tőkébe az első 1640 frt, a második 3030 frt, s a harmadik 1200 frtot tesz le. Az üzlet nagy hirtelen széles mederben indul meg, ezreket és ezreket forgatnak, házakat szereznek és számos szolgát tartanak. akik az árúkat városról-városra viszik. Csakhamar azonban panaszolkodni kezdenek, hogy »minden csak adósságra kél«, nagyon sokan veszik igénybe a hitelt, közöttük legtöbben az asszo-1) Országos levéltár, Lymbus II. sor. 33. cs. b.