Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505

506 Gil. LÁZÁR MIKLÓS. Belgrádban tartózkodott menekültek közt találjuk. Midőn a nagyvezér sürgette, bogy fejedelmet válasszanak a bujdosók, Bethlen Gábornak versenytársa az »ingenio et animi vigore pollens« Szilvásv.*) Mikor Bethlent megválasztották fejedelemmé, csak Szilvásy ellenezte, ki a szabadválasztás jogát fenn akarta tartani. Azután, mint Mikó Ferencz írja, Szilvásy reá támasztá Bethlenre a rendeket »az ő szokott ravasz tudományával« s kizárá a fejedelemségből. 2) Ez időben Szilvásy Tordamegyében fekvő birtokát másnak adományozták. Bocskai halála után a kolozsvári gyűlésen 1607. jau. 22-én a kormányzó mellé tanács úrnak őt is megválasztották. ( ) Bákóczi Zsigmond fejedelemmé választásában egy főmüködő. A márcziusi országgyűlésen őt nevezték ki követté a két oláh vajdához szövetség kötése végett. Mint catholicus, a jezsuiták kiűzetése ellen szavazott; a catholicus rendeknek 1607. jun. 20-áu Kolozsvártt kiállított tiltakozványábau aláírásához »consiliarius illustrissimi principis« van kapcsolva. Báthory Gábor alatt egy adat 1608-ból mint az Ítélőtábla elnökét mutatja, de ugyan ez, és a következő években az oklevelekben csak mint consiliarius és fődézmaárendator áll. 1610. szept. 6-án, midőn Erdély rendei Kolozsvártt ratificalják a második kassai kiegyezést, az erről kelt oklevél aláírásában : consiliarius et arendator regni. 1611-ben I\>rgács Zsigmonddal tartott; a krónika szerint: »1. október hozá Nagy András Szilvásy Boldizsárt fogva Kolosvárra. 2. okt, vivék el Szilvásy Boldizsárt fogva. 1612. 5. febr. Szilvásy Boldizsárt elbocsáták.« Ekkor veszté el vingárdi jószágát. Csak a következő fejedelem idejében kerül ügye országgyűlés eleibe, a törvényczikk : »mivelhogy penig Szilvásy Boldizsár sem legittime contentáltatott, sem ordine iudiciario nem convincáltatott, sem penig az articulusban nem íratott, sem proscribáltatott, mindazáltal mivelhogy Báthory Gábor fejedelem ő kegyelmének minden jószágát per notam, az kiknek akarta, elosztotta volt : abból az infamiából ő kegyelmét ugymiut jámbor, igaz és ártatlan atyánkfiát absolváljuk ; ő kegyelme minden infamiából absolváltassék, de jószága dolgából ilyen közönséges ország végezésinél sequestrálás ilyen casusban nem lehet.« Midőn 1613. fejedelemválasztásra került a sor, róla is volt szó. Bethlen Gábor fejedelem alatt is consiliarius ; midőn a gyulafejérvári országgyűlés 1615. máj. 10-én megerősíti a nagy-!) Volfg. Bethlen, Hist. V. le. 2) Erre vonatkozva azt írja Kemény János : »melyért azután boltig disgrátiájában lön (Bethlennek), noha személyében nem bántotta,«