Századok – 1888

Tárcza - Vegyes közlések - 487

486 TÁRCZA. bizottság dolgozott Szarvas és Simonyi vezetése mellett. Többször volt máijelentés téve az Akadémiában a szótár előmunkálatairól, s egyes mutatványok fel is olvastattak. Most végre már a kiadás stádiumába juto.tt az ügy s ezzel irodalmunkban sokat érzett hiány lesz pótolva. — A PROTESTÁNS IRODALMI TÁRSASÁG ápr. 16-án Budapesten báró Vay Miklós elnöklete és báró Prónay Dezső társelnöklete alatt megtartotta alakuló közgyűlését. Révész Imre még a hatvanas években tervezett egy protestáns egyháztörténelmi társulatot, mely azonban nem nyerte meg a kormánytól az engedélyt a megalakulásra. Később Kovács Ödön próbálta meg a protestáns egyletet egyháztörténelmi egyletté alakítni át — sa mozgalom pár év előtt hasonlag egyháztörténelmi egylet alakítására indult meg. A kik a tervezet élén állottak, jónak látták az alakítandó társulat körét szélesíteni s ar« csakugyan sikerült. A protestánsok valódi lelkesedéssel csatlakoztak az eszme kiviteléhez, s a közgyűlés nagy érdeklődés közt folyt le. Az alakuló gyűlés megvitatta az alapszabályokat, kiküldött kebeléből egy bizottságot, mely a társulat szervezkedését keresztül vigye s titkárrá Zsilinszky Mihályt választott» meg. Már is több mint harminczezer forintnyi alaptőke gyűlt össze. Az uj társulat programmjába első helyen az egyháztórténelem van felvéve s a kiadványok tekintélyes részét egyháztörténelmi kútfők és feldolgozandó munkák teendik. — A SZUEZI-CSATORNA MAGYAR TEUVEZÖJE A MULT SZÁZADBAN czíin alatt Thaly Kálmán vál. tagtársunktól feltűnést keltett tárcza közlemény jelent meg egy Rákóczi-forradalmi emigráns Nyitrai Tóth András fiáról br. Tóth Ferenczről s nagyon érdekes élettörténetéről. Tóth András egyike volt Rákóczi bujdosó társainak, a ki sok hányódás után a franczia hadseregbe lépett s a Bercsényi huszárezredben szolgált, tábornokságig emelkedve, s 1740-ben báróságot nyert. Fia Ferencz még többre vitte. A párisi mérnökkari és tüzérségi akadémiában igen jeles hadmérnök-tisztté képezte ki magát s mint a franczia követ atacheja Konstantinápolyba kerülvén, (1755) 21 évet töltött a török birodalomban. О mentette meg Mikes »Törökországi levelei« kéziratát. A török udvarnál nagy befolyásra tett szert, és Mustafa szultán határtalan bizalmával tisztelte meg. A Bosporus és Dardanellák tengerszorosait ő erődítette meg az oroszok ellen ; ö vitte keresztül a török tüzérség és műszaki csapatok reformját. Reform-újításai európai hírre tettek szert. Bejárta az európai és ázsiai Törökországot, majd Aegyptomot, és Tunist. Aegyptomi észleteiuek legfontosabbika, a Szuez-Csatorna kiépítésére tett tanulmánya és terve, melynek megvalósítására Mustafa szultánt meg is nyerte. A világra szóló mű létesítését a szultán csakhamar bekövetkezett halála hiúsította meg ; utódja Abdúl Hamid nem bírt érzékkel az iránt. Tóth ezután visszatért Francziaországba (1 7 7 6 ) tábornoki ranggal, s 1781-ben altábornagygyá léptettetett elő. Gróf Batthyányi Tivadarral megismerkedvén, ősei hazájába tért vissza s barátja Batthyányi vasmegyei birtokán, Tárcsán hunytéi 1793-ban. Keleti utazásairól írt emlékiratai francziából angol, német, holland, dán és svéd nyelvre