Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyarország helynevei I. köt. írta Pesty Frigyes 448

TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 pedig nem puszta tőszavaikkal, hanem a rumén articulussal teszi ki. A törvény azt kivánja, hogy magyar fordításban is beczikkelyeztessenek a nemzetközi franczia nyelvű egyességek ; jóllehet szükség esetében csak a franczia, mint eredeti szöveg dönt. A határegyesség franczia szövegében tehát ilyenek fordúlnak elő : Samos mare, Samos mic ; pociul de piaira ; sellement de la curmatura Pintekului; Sandru mare; sur les commets Tatarul, Kika Fedelesului és hasonlók számnélkül. Mind ezeket a magyar fordítás így adja : »a Samos mare patákig, — a Samos mic patakba beömléseig« (e helyett : »a Nagy-Szamos patakig, — a Kis-Szamos patakba beömléseig) ; podul de piatra (nem : kő hid) ; a curmatura Pintekului nyergébe (nem : a Péntek (hegy) bevágásának nyergébe) ; a Sandru mare csúcsától (nem : a Nagy Sándor (hegy) csúcsától) ; a Tatarul Kika Fedelesului csúcsaira (nem : a Tatár, Kika Fedelesnek csúcsaira). Ebben a diplomatikus fordításban olvassuk többi között : »A curmatura Tiganului-ról leszáll a Tiganului patak eredetéhez ; tovább megyen ezen a Jidului patak beömléséig, azután ezen utóbbi patakon föl az Izvorul lui Dobrun patak beömléséig ; ezen patakon föl annak eredetéig, honnan a Dealul lui Dobrun hátára emelkedik föl ; innen ezen hegy gerinczén lefelé haladva, átkel a Culmea Turnerelelé-n a Valea Dobrunului nevű patakhoz és ezen patakon föl annak a Lotrul folyóba ömléséhez vezet, mely pont a Lacid lui Dobrun nevet viseli.« — Ezen magyar diplomatikus gallimathias közönséges nyelven — megtartva a magyar szókat, a mint vannak — így szólna : A Czigány (hegy) bevágásáról leszáll a Czigány-patak eredetéhez ; tovább megyen ezen a Zsidó-patak beömléseig ; azután ezen utóbbi patakon föl a Dobrun-forrása patak beömléséig, honnan a Dobrun-hegy hátára emelkedik föl ; innen ezen hegy gerinczén lefelé haladva, átkel a Veres tornyok csúcsán a Dobrun nevű patakkoz. és ezen patakon föl annak a Lotor folyóba ömléséhez vezet, mely pont Dobrun-tó nevét viseli. A fordító vagy fordítók nem tartották szükségesnek ruménul tudni; tehát »in aeternam ignorantiae nostrae memóriám« a törvénykönyvbe vétetett fel a magyar gallimathias. Az illető nyelvek tudása éppen oly okvetetlenül szükséges, mint az illető történetek tudása. Sokszor azonban azon történetek, melyek szülték a helyneveket, föl nem deríthetők ; sokszor a legtökéletesebb nyelvtudós sem juthat el a helynevek értelmezésére ; ilyenkor az ember nem is igyekszik megmagyarázni, a mit tudományával nem érthet meg. Nagy rakás helynév érthetetlen, a mit Pesty Frigyes a Grrimmtől vett jeligével megvall : »Ich will wohl deuten was ich kann, aber ich kann lange nicht Alles SZÁZADOK. 1888. V. FÜZET. 30