Századok – 1888

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Kőrösy György följegyzéseiből 1707-1708. - I. közl. 42

KÜLÖNFÉLÉK KÖRÖSSY GYÖRGY FÖLJEGYZÉSEIBŐL. 1707 1708. Ér-Körösi és Sámsondi Körössy György berezeli, szabolcsvármegyei birtokos nemes volt, oly család ivadéka, melynek több nemzedékét jutalmazták hü szolgálataikért a Rákóczi-fejedelmek jelentékeny adományokkal. ( ) is ősei hagyományos ragaszkodását követve, már ifjú korában a fejedelmi ház szolgálatára Munkács várába ment, és ott Zrínyi Ilona fejedelemasszony bizodalmát annyira megnyeré, hogy egyetlen fiát, a fényes Rákóczi-ház utolsó ivadékát, az 1680-ban még csak négy éves kis »Ferköt«. (II. Rákóczi Ferenczet) ezen évben, a mint a dajkaszobából kinőtt, Körössy György gondjaira bizá, őt rendelvén a kis berezeg mellé belső kamarásul. Körössy példás hívséggel őrködött a drága gyermek élete, egészsége fölött, s csakhamar egész a bálványozásig megszerette kedves »kis urát«, úgy, hogy hosszúra terjedett életét mindvégig neki s háza érdekeinek szentelé. Mikor Thököly 1683-ban a hét éves gyermeket magával vive a táborokba : első sorban Körössy volt vele, mint gondviselője ; s a cseklészi táborban, midőn ezt a Bécs alól menekülve futó tatár lovasság száguldó tömegei éjtszaka keresztülgázolták s mint vaktában rohanók, a kis Rákóczi sátorának is neki hajtottak: a hű Körössy saját élete veszedelmével, karjai közt ragadta ki a gondtalanúl alvó fiúcskát az összeomló sátorpalotából, melynek lehulló szelemeuje az egyik inast agyouüté. Másodszor pedig olyképen lön életmentőjévé szeretett »kis urá«-nak Körössy, hogy midőn Thökölynek némely gonosz tanácsosai, az ügynek immár hanyatlásakor, azzal akarának ezen újból segíteni, hogyha a dús Bákóczi-vagyont mind hadi czélokra fordíthatnák : s e végből az egyetlen örökösnek halálára törvén : csábító ajánlatot tőnek, kastélyos uradalmat igérének Körössynek, ha az átszolgáltatandó mérget a gyermeknek beadja A hű szolga tiszta lelke azonban visszaborzadt ez irtózatos gonoszságtól, s