Századok – 1888

Értekezések - R. HORVÁTH JENŐ: Gróf Nádasdy Ferencz és a Nádasdy-levéltár 421

ÉS A NÁDASDY-LKVÉLTÁr. 419 Bárha a levéltár anyaga várakozásomat teljes mértékben nem elégítette ki, amennyiben a töméntelen iratmennyiségben aránylag kevesebb számú oly iratra akadtam, melyek Nádasdy szereplésének kellő megvilágítására szükségesek lettek volna s különösen Nádasdynak a cselekvés színhelyéről való lelépésére nézve útbaigazító okiratokat alig találtam, mégis módomban lesz beigazolni, hogy a családi levéltárak is nagymennyiségű s részben igen értékes hadtörténelmi anyagot tartalmaznak, melyek kiválasztása a reá fordított fáradságot bőven megjutalmazza. A Nádasdy-levéltár iratai most rendeztetnek s ezek közül a Gróf Nádasdy Ferencz tábornagyra vonatkozók két főrészből, az okiratokból s a levelezésekből állanak. Az okiratok *) nagyobbára Nádasdynak a különféle katonai fokozatokba való kinevezési okmányait tartalmazzák ; a legrégibb 1736. október 4-én kelt s Nádasdynak VI. Károly császár által ezredessé történt kinevezéséről szól ; ezt követik a többi kinevezési okmányok, melyek Mária Terézia idejéből többnyire két példányban vannak meg, egyik a királynőtől, a másik a császártól ; az okmányok német szövege az akkori időben szokásos hoszszadalmassággal, előbb a királyi üdvözletet, majd Nádasdy kiváló tulajdonságainak felsorolását s végre a kinevezést tartalmazza. Ezekhez hasonló a titkos tanácsosi méltóság és a volt Csáky (a szöveg szerint Czáky) huszárezred adományozásáról szóló, a Buda parancsnokává s végre a Horvát-Slavon és Dalinátországok bánjává történt kinevezésről tanúskodó okmányok ; az utóbbi igen díszes kiállítása által tűnik föl. Kiválóbb érdekkel bir Nádasdynak egy, az okiratok közt másolatban meglevő jelentése a Magyarországban és Erdélyben akkor állomásozott Beleznay-, Festetics-, Kálnoky-, Splényi-, Dessewffy-, Károlyi-, Ghilányi-,Baranyai-ésEszterházy-huszárezredek állapotáról, fegyelméről, katonai képzettségéről és használhatóságáról. A jelentés, mely datum nélkül van, de az előadottak alapján Nádasdy lovassági felügyelősége idejéből, tehát 1752-ből származik, felvilágosít bennünket arról is, hogy a magyar huszárezredek az időben kivétel nélkül magyar tulajdonosok alatt állottak, továbbá hogy a 10 huszárezredből 9 itthon volt s csak 1 volt Ausztriában. Nagy jelentőségű továbbá a bánnak, mint országos főkapitánynak (supremum regni capitaneum) adott katonai instructio, mely 57 nagy gyászkeretes oldalra terjed s a bánnak ügy katonai, mint politikai tevékenységét szabályozza. Ez utasítás *) Nádasdy-levéltár Nádasd-Ladányban ; okiratok I XV, Fasc. 1 — 92. szám.