Századok – 1888

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jávorka Ádám ezredes s a gr. Forgách- és Rákóczi levéltár (Vázlat a Rákóczi emigrátió történetéből) - II. közl. 391

S Л FORGÁCH- KS RÁKÓCZI-LEVÉLTÁR. 4 О Г) a fejedelemnő udvarmesternője pedig Nedeczkyné. szül. Huszár Ilona, a ki alatt számos főúri és nemesi származású magyar udvarhölgy képezé, a hessen-casseli német dámák mellett, (mert egykettő még ilyen is megmaradt) az életvidor fejedelemasszony környezetét. Voltak körülöttük Ottlykkal előkelő nemes ifjak s apródok is, pl. a fiatal b. Heilenbach. A szathmári békével kezdődött emigratió idejében a jaraszlai magyar udvar még jobban megnépesedett: számos bujdosó család telepedett oda, a fejedelemnő mellé. Rákóczit, mint tudjuk, neje csak későbben követte Párisba: addig Jaraszlón lakott udvarával. Udvarnépének azonban csak egy részét vivé el Párisba, — köztük lovászmesterét az utóbb Francziaországban oly híressé vált, zólyomi szolgabíróból franezia tábornokká és gróffá lett Pollereczky Mátyást is, — a többi ott maradt Jaroslawban Krucsay István főnöksége alatt, legkivált az asszonynép. Mikes Kelemen említi törökországi leveleiben, hogy az ő egykori imádott »Zsuzsi«-ja, gr. Bercsényi Miklósnak harmadik neje, ns. Köszeghy Zsuzsána asszony, udvarhölgyeivel, nemsokára férje halála után elköltözött volt Rodostóbúi ; de hová ? — azt nem írja. Mi, Jávorka iménti levelének most idézett pontjából azt ' következtetjük, hogy vissza Lengyelországba, és pedig a többi magyar bujdosónékhoz, Jaraszlóba. Legalább a Bercsényiék udvarához tartozott Kajdacsyné későbben itt tűnik elénk. Ezekből mi úgy véljük, hogy ama jaraszlai »régi magyar asszonyok« egyike, a kik gr. Forgáchot fogadták volna : Mikes Zsuzsikája, özvegy Bercsényiné volt, Kajdacsynéval, talán Krucsay özvegye is, és a többi, — Rákócziné egykori udvarának ott élű maradványa. E mindenesetre nagyon érdekes körülményt a Jaroslawban sírkövek és halotti anyakönyvek után teendő gondos kutatás talán a bizonyosság színvonalára fogja még emelni. Annyi bizonyos, hogy tehát 1746-ban még laktak ott magyar bujdosó asszonyok. A másik nevezetes történeti vonatkozás Jávorka levelében ez : »esmervén az papokat, lévén ollyanokban (letétbe helyezett leveles-ládák kiadatásában) magamnak is vélek bajom.« Ez a pont, ha Jávorkának egy későbbi levelével összevetjük : nyilván II. Rákóczi Ferencz és a Rákóczi fejedelmi ház levéltárának kiadató-