Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - RÉVÉSZ KÁLMÁN: Tanúlmányok a magyar protestans egyház és irodalom történetéből írta Zoványi Jenő 366

366 történeti irodalom. 366 sőt mérsékelni sem. Az úgynevezett népies iskola írói közt talán ő az egyetlen, a ki a néptől született. Meg is próbálkozott a nép eszejárásának eredetiségét legalább egy munkájában, a Demokri.tusban festeni, ha szinte nem sok sikerrel is. De az bámulatos, hogy pályája ismertebb tizennyolcz évére tizenhat munka esik s tehát többet nyújtott, mint »bárki mult századi íróink közül.« »Oly buzgóság ez írja Beőthv — mely megérdemli, hogy ne csupán sikereinek, hanem magának a feláldozásnak szempontjából méltányoljuk « Elhallgatjuk a könyv számos jelességeit. Még csak az előadás styljéről, a nyelvről kívánunk röviden megemlékezni. Erről is azért, hogy kifejezhessük meggyőződésünket, a mely szerint a tartalom becsén kivül főleg a tiszta, világos, művészi stylben rejlik e könyv igazi hatása. Az előadás nyelve olyan, a milyet Beőthytől joggal várhatunk. Az az élénk s mégis komoly, az a lendületes, meleg, mindig a tárgyhoz alkalmazott, a mélyebb vizsgálódáshoz egészen illő s mégis könnyed nyelv kevés írónak annyira sajátja nálunk, mint Beőthynek. S a tárgy-szeretet, mely styljének igazi nemességet kölcsönöz, mely az olvasóval oly nagy mértékben képes megkedveltetni a tárgyalt iroda,Imi alakokat, mely a választékos, szép prózai előadásban mindig érezteti az írónak tárgyától való áthatottságát : nem kis mértékben emeli a könyv becsét. Valóban mintául szolgálhat a mostani sivár irodalomtörténetírók legtöbbjének, mind rendezett compositiójával, mind élénk, emelkedett, művészi előadásával, mind tiszta, elegáns styljével. DR. VÁCZY JÁNOS. Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből. Irta Zoványi Jenő. Sárospatak, 1887. Igen sok szomorú ok közreműködött arra nézve, hogy hazánk XVI. századi nagy egyházi mozgalmai még ma is csak igen hiányosan ismeretesek, s hogy az akkor élő és küzdő nagy alakok is sokszor a hagyomány és rege ködében, nem pedig a történelem igaz fényétől környezve állanak előttünk. Annyival inkább örülnünk kell minden oly törekvésnek, mely a hiányokat pótolni, a homályt eloszlatni igyekezik. Zoványi Jenőt pár év óta úgy ismerjük az egyházi lapokból, mint hivatott, kritikával dolgozó, szorgalmas munkást hazai, egyház- és irodalomtörténetünk még sok aratnivalóval, de kevés hivatott aratóval rendelkező mezején. Most öt idevonatkozó tanulmányát összegyűjtve, egy csinos és értékes füzetet ád a történelem művelői és kedvelői elé. Mind az öt tanúlmány megjelent már