Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - V. közl. 334

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 347 jó reggel felverék, sokan rabbá esének, Bethlen Sámuel elszalada.« E mozgalmak idejében azután Szebenbe húzódott be, itt talál­juk 1705-ben, később behúzódott Brassóba, ott hala meg 1707-ben 44 éves korában.1 ) Több gyermekei közül megemlítjük Ádámot és Sámuelt, kik ágazatokat terjesztettek le. Még atyja életében őt Budai Péter fiának fogadta és neki hagyományozá az alsó-rákosi kastélyt és birtokot. Yolt Bethlen Sámuelnek Kutyfalván is birtoka. Altorjai báró Apor Péter. (Lásd Háromszék.) Apor Péter, Apor János és Vajna Kata fia. Atyja korán elhalván pestisben, első gyámja volt Apor Farkas, azután gróf Apor István. 1686-ban Kolozsvárra jött tanodába, azután Nagy-Szombatban folytatta és jelesen végezte tanulmányait, honnan 1696-ban jött vissza Erdélybe. Az 1699-ki segesvári országgyűlésen mint királyi hivatalos vesz részt. Ez évben, szeptember 5-én I. Leopold császár kinevezi Kükiillő megye főispánjává és beiktatják 1701-ben. Az 1699-ki évben vette Bécsben nőül, kedve ellenére, inkább mások tanácsára, gróf Kái­noki Borbálát, Kálnoki Sámuel és szárhegyi Lázár Erzsébeth leányát. A kurucz mozgalmak alatt 1704. január 15-kén Bras­sóba menekült. Atyja testvére : gróf Apor István ez évben halván el, ennek végrendelete nyomán szép vagyont örökölt. 1705-ben azok közt találjuk, kik a Rabutinnak adott reversalis mellett Oláhországba húzódtak a kurucz mozgalmak miatt s ott laktak. Aprilisben ment oda be nagy töprenkedések után, kijő juliusban s kevés idő múlva kuruczczá lesz. Rákóczi Ferencz, kinél személye­sen volt Magyar-Egregynél, őt Yártelekhez rendelé, hol az 1705. november 11-ki csata utánig tartózkodik, azután Csik-Somlyón lévő részbirtokábau búzta meg magát. 1706-ban, a német katonaság Osikba jöttekor, bár a háborgatások ellen már biztosí­tást birt Rabutin részéről, midőn legkevésbé sem gyanította volna, Rabutin parancsára Graven ezredes által elfogatott s fogva Brassóba vittetett, hol két hó hián két évig volt fogva : »inno­center viginti duobus mensibus in arce Corouensi.« E fogsága, mint­hogy a császári őrségben több ismerősei voltak, olyanná tétetett, mint maga írja, mintha nem is fogságban, hanem vendégségben lett volna. Később megnyerte azt is, hogy szabadon járhasson a várban. A miniszteri tanács által teljesen ártatlannak találtatván, 1) P. Jíod, Huny. Tymbaules.

Next

/
Thumbnails
Contents