Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - V. közl. 334

340 СтЕ. LÁZÁR MIKLÓS. meg sem gondolták, beütvén, megrablá, égeté őket.« Petki a csíkszeredai várból Gyergyón keresztül álutakon a görgényi várba menekült, s innen kiment Magyarországra Kemény Jánoshoz. Mint Szalárdi írja: »Csíknak elveszésében nem kevéssé culpálták Petki Istvánt, kinek Deés tájékárúi Kemény János fejedelem megírta volt, bogy Csikót megholdolni engedje, reserválják ad meliora tempóra magokat, maga kijöjjen a fejedelem mellé.« Magyarországon, Huszton künléte alatt Petki azok közt állott, kik Kemény Jánosnak Erdélybe betörő szándékát nem helyeselték, ellenben Ehédey László, Bethlen Jánoshoz 1661. deczember 18-án írt levelében következőt ír róla : »Petki uram betegen fekszik, ugy látom, nem készül Erdélyben, de szavaiból az mint veszem eszemben, nem contradicál a bemenetelnek, sőt haszontalan biztatásokkal biztatja magát, de annak vagyon oka, mert ő kegyelmére nagy a harag oda be, melyhez képest semmivel sem gondol.« Huszton maradt, midőn Kemény János 1662. január 3-án beindula Erdélybe. A Kemény János eleste után, hogy Kemény Simonnak trónra léptetésében titkon működött, állítja Cserei, de gróf Kemény József, hivatkozva Bethlen János történetíróra, az ellenkezőt állítja. Az előhaladott korú Petki, mint Bethlen írja, puerilibus rebus immisceri erubuit, és kevés napok múlva bejött Erdélybe. Apafii meghagyta a tanácsosi méltóságban, de a csiki főkapitánságot, melyet künléte alatt vesztett el, nem kapta vissza, hanem e helyébe Küküllőmegye főispáuságával ruháztatott fel, a nevezett megyében második felesége, Bárczi Borbála (azelőtt szopori Sulyok Istvánné) utján voltak birtokai. Apafi nagyon bizott benne, noha Kucsuk basa azzal vádolá, hogy az erdélyi várakban levő német kapitánokkal titkos szövetségben áll.1

) Apafii őt küldé mint üdvözlő követet az Erdélyen keresztül haddal jövő oláhországi vajda eleibe. 1663-ban helytartója is Apafiinak, a julius 20-kán a kaczai táborban tartott országgyűlésen nevezték ki Béldi Pállal és Fleischer Andrással együtt, ez úttal ő a magyarok részéről szerepel, 1658-ban mint székely állott a helytartók közt. Gróf Kemény József szerint Petki működött abban, hogy elszakítsa Erdélyt a török portától, és az 1664-ben I. Lipót és a török szultán közt folyt harcz alkalmával tanácslá is Apafiinak, hogy titkon mozdítsa elő Lipót császár törekvéseit. Ez utóbbi évben visszaszerzi magának a csiki főkapitánságot ; az alatt, hogy a csiki főkapitány Daczó János követségben működve távol volt, folyamodott ez iránt, és több főúr közbenjárására, kik között tekintélyes csiki birtokosok is voltak, visszanyerte a főkapitányságot : *) Gr. Kemény József, Deduct. Stem. f. Petki.