Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - II. közl. 320

326 PAULER GYULA. alakú oklevélben tette, hogy azt, ha volt, corrigálták, modernizálták, minek egy másik példáját mindjárt látni fogjuk, s így ez oklevél egyes állításait, kitételeit nem fogadhatjuk el a XII. század eleje történetére nézve, kivált ha más adatokkal ellenkeznek, teljesen megbízható bizonyságnak. A jadrai oklevelet az apáczák egy hártya-registruma tartotta fenn, mely Raéki szerint két részből áll. Az első 21. lap. mely több rendbeli oklevél másolatot tartalmaz chronologiai rend nélldxl 1190-ig, az írás után ítélve, még a XII. században készült a további lapok írása a XIII. és XIV. századra vall.1) Ez első rész oklevelei közül maga Raéki is többeket gyanús vagy hamisítottnak tart : jelesen III. Kresimir Péter király adomány-levelét Tochinia földéről, Berda földéről s a spalatoi zsinat egy határozatát az apácza főnöknő bizonyos perében.2) A kolostort 1066-ban alapítá egy Cicca nevű özvegy asszony »Doimus és Vekenegának Madius — jadrai — prior unokájának leánya, András, Papa fiának neje,« s az időjártával sok birtokot szerzett Jadraban, s a városon kívül. Mikor 1091. körűi a kolostor temploma felépült és felszentelték, a város az apáczáknak egy szigetet ajándékozott és oklevelileg felmenté minden teher alól, vagyis — az oklevél szavai szerint - »verum libertatem, veramque ingenuitatem« adott nekik. Ez az okmány, melyet — egy spalatoi zsinat 1095-ben, a szöveg kis módosításával megerősített, szintén be van iktatva a registrumba, de mindjárt utána — elég sajátságos — az oklevélnek egy interpolált, magyarán mondva, meghamisított példánya következik. A valódi és hamisított példány lényege egy, csakhogy a hamisítvány modernizálva van ; a mi benne a XII. századbeli fejlettebb stylus curialisának már nem tetszett egészen helyesnek, világosnak, meg van másítva. Például e helyett: »Ego Andreas, presul .Tadere urbis, una cum Drago prioré et clero et populo eiusdem civitatis.« »En András jadrai püspök, Drago priorral és a város papságával és népével« — az interpolalt példány ekkép kezdődik : In Christi nomine ! Ego Drago gracia eius prior Jadere urbis, una cum nobilibus et omni populo huiiis civitatis tibi domna Cicca abbatissa tuisque sororibus praesentibus et futuris.« Csak »veram libertatem «-et ad a kolostornak »quam uullus ex nostris monasteriis habet«, a »veram ingenuitatem«-et kihagyja s míg a valódi példány így végződik: »Ego Johannes judicator laudo et confirmo; Candidus, laudo et confirmo :« az interpoláltban rendes keltezéssel találkozunk : »Actum est hoc in die consecrationis basilice sancte Marie ante Andreám nostrum epi!) Raüki, Rad. XXVI. 166. és kk. 11. 2) Racki i. h. 67. 90. 147. 11.