Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - II. közl. 320

HORVÁT-I >Л LM Л ТО К'SZAG ELFOG LA LÁSÁRÓL. (109Í -lilt.) - BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. A helyzetet, mely most a tengerparton kifejlődött, némileg illustralja, hogy 1103-ban Ágoston bibornok, II. Paschalis pápa dalmát és magyarországi követe »missus in Dalmatiam et üngariam apochrisiarius »tesz igazságot a dalmát városokban, jelesen, Belgradban időzvén, a belgrádi Szent János kolostornak visszaadja a város közelében egy »szigeten« levő Szent Kozma és Dömjen egyházát. Az oklevél, mely ezt megörökíti« regnante Alexio imperatore« van keltezve, vagy azért, mert Kálmán talán az egyezmény következtében visszaadta Belgrádot Velenczének, mely névleg legalább szintén még a keletrómai birodalomtól függött, és egy időben, legalább 1076-ban épúgy mint Spalato, Traú, Jadrara, befolyást gyakorolt Belgradra is,1) vagy, a mi valóbbszinü, az esemény idejének pontosabb megjelölésére s régi megszokásból használta ezt a dalmat városokban divatos formulát az oklevél írója, talán a jadrai egyház főesperese János, ki mint felkért tanú az oklevél legvégén szerepel.2) E helyzet azonban nemsokára változott. Kálmán teljesen kiszorítá Velenczét a dalmat tengerpartról és egész Dalmat és Horvátországot magának, utódjainak, Magyarországnak3

) alávetette. Hadjáratából egy kétségtelen és minden vitán felül áll : hogy Jadrat 1105-ben foglalta el.4

) Más részletekre nézve a források eltérnek egymástól. Treuganus, traùi kanonok szerint, ki 1203-ban írta ki régibb forrásokból traùi szent János püspök éleí) Racki i. h. 102. 1. 2) Kukuljevic CD. Regn. Cr. D. SI. II. 9. 1. Fejérnél is II. 37. 1. 3) »Ut Colomauno regi et eius posteris ac regno Ungariae subjecti permanerent« Ígérik a spalatoiak Tamás esperes szerint, Racki i. li. 483. 4) Az adatok Kukuljevicnél i. h. II. 11. 236. 237.11. ; ámbár egyik adatban, Yekenege síriratában az undeno . . . post mille sub aevo — nem hangzik össze a többi adatokkal s ll0G-ra engedne következtetni.