Századok – 1888

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: Kopasz nádor. Életrajz a XIII-XIV. századból - I. közl. 15

30 KOPASZ NÁDOR. Mióta a tatárjárás megmutatta, hogy a síkföldi várak, kivált télen, mikor a vár árkaiban a víz befagy, — nem nyújtanak eléggé biztos menedéket : országszerte kezdtek hegyi várakat építeni. Ekkor (1263.) építi a magyar királyné Visegrád várát,1

) valamint az egri (1248.) 2

) s erdélyi püspökök is hegyi váraikat.3) Várad síkföldi, csupán a Sebes-Kőrös és Hévjó (ma Pecze (!) összefolyása által védett vára szintén martalékúl esett a tatároknak 4

) ; azért valószínű, hogy Várad püspökei is a tatárjárás után határozták el, hogy hegyi várat építenek. E vár történetünk korában már készen állt. A püspökség egyik távolabb eső uradalmában, Belényes mellett, a Eenes falu felett kimagasló hegyek egyik csúcsán emel- i kedett. Középkori írott emlékeinkben azért mindig »fenesi vár« név alatt fordúl elő ;5

) mai neve : Bélavára. Magas fekvésén kívül 1 nagyban elősegíté védelmét, hogy csak egy hosszú, de annál keskenyebb völgyön lehet hozzá jutni, mely még egy hegyi pataknak is mederül szolgál. Falait kívülről háromszoros árok-gyűrű övezte s csak ezeken keresztül lehetett közelökbe jutni. Kapuzata, melyen j a felvonó híd nyomai ma is látszanak, még áll, két oldalán erősen kiszökő tárnokkal. A kaputól jobbra valamely emeletes épület, talán épen a palota falaiból szintén áll egy részlet s rajta két ablak helye ; míg a baloldalon emelkedő falak a melléképületek oldalait képezhették. De legtekintélyesebb része a kapuval szemben, a vár leggyengébb oldalán kimagasló öreg-torony (Donjon), mely aránylag még legépebb s tekintélyes magasságával most is uralkodik romtársai felett. Ennek is, valamint a többi falaknak anyaga tört állapotú terméskő, csak az ablakfeleket képezik faragott kövek ; alakja henger, mely felfelé fokozatosan összébbvonúl, de féloldala, valamint felső része is már leomlott. Keletkezésének czélja mindenesetre abban tetőzött, hogy szükség esetén Várad püspökeinek menedéket nyújtson ; de emellett, hogy Belényes vidékének s az ottan virágzott bányaiparnak is védbástyául szolgáljon. E korban ugyanis Belényes vidékén a püspökségnek már jövedelmező ezüst- s aranybányái voltak,6) *) Theiner Á. : Monumenta Hung. I. 252. 271. 11. 2) Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 2. 19. 1. 3) Szeredai A. : Series Episcoporum Transilvaniae. 20 — 1. 11. 4) Rogerius : Carmen miserabile. 34. fejezet. 6) Wenzel G.: Ar pádkori új okmánytár. X. 153. 1. — Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 1. 234. L 6) A váradi káptalan legrégibb statutumai. 18. 60. 86.11. — »Johannes Babos dictus .... decimator domini Andreae episcopi (Yaradiensis)