Századok – 1888

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jávorka Ádám ezredes s a gr. Forgách- és Rákóczi levéltár (Vázlat a Rákóczi emigrátió történetéből) - I. közl. 293

304 JÁVORKA ÁDÁM EZREDES lassú, lanyha természetű ember volt, négy hónapig nem tett f semmit az ügyben. Ugy, hogy végre a pontossághoz szokott Károlyi sokalta meg a dolgot, s megsürgeté Modorbúi 1727. június 5-én kelt újabb levelével a késlekedőt : »Lengyelországban exquirálandó Litteraleinek kihozattatása végett, az Fölséges Hadi Tanácsnak minémií kegyes vesolutióját vettem : annak valóságos copiáját már circiter négy holnapja hogy udvarló levelemben rekesztvén, az Mlgos Gróffnak, kedves Öcsém-Uramnak kezéhez szolgáltattam. -— Melyre minthogy ekkoráig is úri válaszszávai engemet megörvendeztetni nem méltóztatott : nem bátoríthatom magamot fönnemlitett Fölséges Bellicumnak előbbi kegyes és far. or at Alis resolut iájához képpest az szükséges passusnak megnyerését sürgetnem ; kit tudom, hogy elnyerhettem volna eddig is, az minthogy most legújobban Krucsay Márton uramnak is eo in passu kívánt passusát megküldöttem.1) Kire való nézve elvárom úri válaszszát,« stb.2

) -Mint e levélből látszik, az udv. főhaditanács elvileg elfogadta az engedélyt Károlyi közbenjárására, a Forgách grófoknak családi levéltáruk visszahozatala érdekében száműzött bátyjukkal érintkezhetni ; csak az útlevélért való folyamodvány beadása vala hátra már, annyi idő óta. Elvégre Károlyi Sándor e föntebbi sürgető levelére János gróf is megröstelte a dolgot, és most már csakhamar válaszolt ; megköszönte Károlyi szívességét, fölkéré őt az útlevélnek is kiszerzésére, — csakhogy megint tökéletlenül intézkedék : a mennyiben Lengyelországba küldendő megbízottja nevét — a kinek számára az útlevél kiállítandó volt elfeledé Károlyival tudatni. Nem minden boszankodás nélkül ira tehát neki — Pozsonybúl, 1727. június 26-án Károlyi megújra: »Sub. 13. praesentis már el-valahára adott úri válaszát Kgldnek «Ivettem, szokott atyafiúságos tartozással. Ha eddig is vehettem volna Kgld tudósítását, — már régen szándékján általeshetett volna ; mindazonáltal, a mennyivel elhalladt, azzal el nem múlt. Hanem, minthogy az beküldendő emberének nem expressálta Kgld az nevét : aztat más alkalmatossággal feltévén specifice, — passuális-levelemet Kgldnek meg fogom kül-1) Krucsay Márton a kuruczvilágban Rákóczi fejedelem túl a tiszai családi és fiscalis jószágainak praefectusa volt. Családi iratait alkalmasint rokona Krucsay István, a Confoederatió egyik titkára s a fejedelemnek hü bujdosó társa vitte volt ki Lengyelországba ; ő is vissza kívánta tehát azokat szerezni, s általában rokonához emberét küldeni. 2) Eredeti levél a gr. Forgách család Itárábau.