Századok – 1888

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jávorka Ádám ezredes s a gr. Forgách- és Rákóczi levéltár (Vázlat a Rákóczi emigrátió történetéből) - I. közl. 293

296 JÁVORKA ÁDÁM EZREDES fia 1703. végén, a második 1704-ben s leánya ezután született.) Jávorka Ádám katonának a Thuróczy Gáspár nagyi-észt nyitramegyei fiákból alakúit gyalog-ezredébe állott be, hol legelőször 1707. közepén, mint őrmesterrel találkozunk vele. Az ifjú levente ügyessége és vitézsége által csakhamar kitűnék ; a következő év tavaszán ugyanazon ezredben már hadnagy volt. A több kalanddal kínálkozó lovassági szolgálat azonban inkább illett hősünk vállalkozó természetéhez : áthelyezteté tehát magát a lovassághoz^ még pedig, hogy vakmerő bravourjait kitűntetni annál több alkalma legyen : a nagyhírű Ocskay László dandárnok ezredébe. De itt sokáig nem volt maradása; ugyanis hősies, ám tivornyázó s jellemtelen parancsnokától »disgustáltatván,« — Bercsényinek ekkor Érsek-Újvártt állomásozó huszárezredéhez, a Garamszeghi Géczy Gábor ezredes vezénylete alatt állóhoz csatlakozék, mint önkéntes (»aggregatus«) vice-hadnagy. És innentúl Érsek-Újvár lőn otthonává.1) Innen iütézé a Vágontúlra, a Fehérhegyekbe, Beleznay Jánossal, Csery Imrével, Borbély Fridikkel, Iváncsayval, Tóth Mártonnal és Pállal, Kocsis Jánossal, llácz Miskával, Bornemiszával és más híres tisztekkel merész, kalandos portyázásait, melyek által a rettenthetlen vitéz és ily apró hadjáratokban rendkívüli leleményességet tanúsító fiatal huszárhadnagy mind nagyobb-nagyobb hírre vergődött. Az újvári parancsnokok őszintén becsülték őt és idősb törzstisztek is barátságukra méltaták. Midőn Ocskay 1708. augustus végén a császáriakhoz pártolt és ezredét Pálffy kelepczéjébe vivé : Jávorka egyike volt ama kiváló négy ifjú főtisztnek, a kik Ersek-Ujvártt megesküdtek egymásnak, hogy az árulót, példás büntetésének elvétele végett, elevenen kézrekerítik. Ettől fogva hősünk e czél megvalósítását tekinté főfeladatának s elérésében minden kigondolható módon mesterkedett. / / Heisternek Ersek-Ujvár ellen 1708. őszszel intézett dühös ostromát végig daczolá a várban és vitézül visszaverni segített Ide hozatta be kis leánya születése után csakhamar elhalt ifjú nejétől árván hagyott apró gyermekeit is: Jankót., az 1704-beu született Ferkót s a leánykát, rokoni gondviselés alá. (Ersek-Ujvártt most is vannak még Jávorkák.)