Századok – 1888

Tárcza - Irodalmi szemle - 288

•ГлИСйА. j— s épen ezért most. csak rövid felemlítésökre szorítkozunk, fentartván magunknak, hogy kivált a történeti munkákra még vissza fogunk térni. Mindenek előtt Grünwald Béla »Régi Magyarországjára« hívjuk fel olvasóink figyelmét. A Budapesti Szemle olvasói egyes részleteket ismernek belőle s e közlemények már akkor is nagy figyelmet keltettek, — de most előttünk vau a valóban nagyszabású munka egészen, egy vaskos és díszesen kiállított kötetben. Grümvald ott kezdi munkáját, hol »a nagy pipájií s kevés dohányú« Magyarország végződött, s hol az a korszak kezdődött, mely az »extra Hungáriám non est vita« jelszót találta fel sok mindenféle fogyatkozás eltakarására. Griinwald nem jár taposott ösvényen, a száraz akták mást beszélnek neki, mint azoknak, kik előtte használták — legalább részben, mert ő kutatásait mindenre kiterjeszté — О igazán megmagyarázza s megérteti olvasójával, hogy miért volt az 171 1 1825 közti korszak a hanyatlás és siilyedés kora. Minden factort számításba vesz, minden mozzanatra kiterjeszti figyelmét. S ha szomorú is a kép, melyet igy megalkot — de nem ment a vigasztalástól. Látjuk a háttérben a jobb idők hajnalát derengeni : a kibontakozást a rendi alkotmányból. Egyszerre tanít és gyönyörködtet с könyv, mert nemcsak jól, dc szépen is van írva. Örömmel látjuk, hogy íróink mind inkább kezdenek az eddigelé nagyon is elhanyagolt XVIII-ik történetével foglalkozni. Epen a Griinwald által tárgyalt korszak politikai irodalmáról írt egy kimerítő terjedelmes munkát Ballagi Géza » Л politikai, irodalom Magyarországon 1825'ig« czím alatt. Ritkán készült munka nagyobb apparatussal, az anyag teljesebb ismeretével, mint ez. Hiszen olyan keveset tudott irodalmunk épen ezen idők nagyon fontos röpirat irodalmáról : s most e monographiában mondhatni rendkívül sok új tárúl fel az olvasó előtt. Azonban e munka korántsem egyszerű anyaghalmaz : az anyag teljesen van csoportosítva s könynyen áttekinthető. A nagy közönség is élvezettel fogja olvasni, azoknak pedig kik a közpályán dolgoznak nélkülözhetetlen. Elfogúlatlauság s részrehajtatlanság egyik főc'rdeme e könyvnek. Bizonynyal nagy hatást fog tenni Görgey István munkája is 1840-ből, melynek közelebbről második és harmadik kötete hagyta el a sajtót. Görgey István a fő súlyt Görgey Arthur szereplésére fektette. Valóban nem volt elég neki tudni a, hogy a Görgey Arthur ellen emelt hazaárúlási vád az első benyomás keserűsége alatt keletkezett ; ő azt ki is akarta mutatni. Evek óta gyűjti az adatokat, s e részben is oly becses anyagot hozott össze, mely nélkül a forradalom történetét bár mily gazdag is annak irodalma — megírni nem lehet. Ue ő magyarázza ÍM okmányait, históriai kritikával is él: hozzáférhetőkké teszi azokat az olvasónak. Es bármennyire is érezhető munkáján, hogy azt bizonyos mértékig előszeretettel dolgozta, de elfogultság, részrehajlás nem nem vezette félre tollát. Görgey Istvánt с munkája jelesebb történetíróink sorába emeli. Bizony kár volna, ha ezzel letenné tollát. A III-ik kötettel a munka be van fejezve,