Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - P. GY.: A hunok és a magyarok „fekete illetve fehér” elnevezésének megfejtése írta Fischer Károly Antal 276

i'arcza. 277 »Feketenép« egy szerelni helység neve, s nevét — valószínűleg, mert egyenes adatunk nincs, — az izmaelitáktól, »szerecsen«-ektől vette, kik e vidéken töhb telepet birtak. De ha eredetiben létezett is volna a különbség, a mostani ruházatból arra következtetést vonni csak ugy lehetne, ha e ruházat stabilitása ily hosszú időre nézve megállapítható volna. Már pedig maga szerző idéz példákat, hogy a szűr is alá van vetve a divatnak, valamint adataiból azt is látjuk, hogy a tények sem igazolják elméletét, A székelyek ugyan sötét szűrt viselnek, mi szerző szerint világos bizonyítéka a bún származásnak, de például a Hevesmegyei Bessenyőn fehér szűr divatozik — holott a bessenyők a fekete magyarokhoz tartoztak, sőt az ország legkétségtelenebb »feketeségi!« népe a kunok és jászok általjában fehér szűrben járnak. Szerző sokat olvasott, de azért történelmi ismerete mégis rendkívül fogyatékos és csak abból magyarázható, hogy -mikor a magyar és erdélyi Fehérmegyékről vitatja, hogy azok nem Székes — illetve Gyula-Fehérvártól vették nevüket, hanem »fehér« magyar lakóiktól, mert felső fehérmegyében nem is volt Fehérvár, feledi : hogy Felsőfehér csak ujabb alakúlás, kiválás a régi erdélyi Fehérvár megyéből. Nestort sem érti jól, mert Leger franczia fordításából is, melyet a németekben nem bizván, használ, a 8 lapnak a 19-ikkel való összevetéséből kivehette volna, hogy az orosz krónika a IX. • század honfoglaló magyarjait nevezi fekete Ugróknak, mi, mellesleg mondva, egész theoriáját halomra dönti. Jellemzi egyéb iránt törtéueti felfogását, - hogy még egyet említsek a mit a magya,r — fejedelmi hatalom keletkeztéről mond. Nem hiheti, hogy Árpád előtt ne lett volna a magyaroknak soha fejedelmük,mert hisz a maszagetáknak, »a szorosabb értelemben vett magyaroknak« (79. 1.),mikor Cyrust megverték, volt királynéjuk, ki Gyrus levágott fejét —mint az iskolában tanúltuk — vérbe mártotta. Hogy szerző az újabb nyelvtudománynyal és eredményeivel, legyen az finn-ugor, vagy türk, nincs megelégedve, természetes ; csakhogy nyelvtudományi ismerete — ugy látszik — csak olyan, mint históriai tudása. A röpirat egyéb iránt hazafias érzéssel, jó magyarsággal, nem minden humor nélkül és bizonyos verve-vel van irva, csak hogy : nem lévén biztos, tudományos alapja, számbavehető, tudományos eredményre sem juthat. P. GY. SZÁZADOK. 1888. III. ÏÛZE'Î. Il)