Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - SZENDREI JÁNOS: Geschichte der kön. Freistadt Werschetz von Felix Milleker 272

274 TÖRTÉNETI IRODALOM. 274 tes, amikor is 1494-ben a királyi kincstárnok egy bordó borukat 10 és fél arannyal fizeti. Vára s vele a város 1552-ben került a törökök kezébe s 164 évig nyögte azok jármát. Bécs, majd Buda visszavétele mentette fel végre őket is. E háborús időkre, 1690-re esik a verseczi keleti othodox püspökség alapítása is. Ez évben települtek ugyanis le az ipeki érsek, III. Arsenius vezérlete alatt mintegy 30 ezeren a szerbek és albánok Slavoniában és a Tisza jobb partján. Ezek püspökévé szentelte föl azután Yersecz székhelylyel Stibicza Spiridiont. A törökjárom alól való fölszabadulás hajnala 1716-ban virradt fel. És ez a nap egyszersmind érdekes világot vet arra, hogy milyen volt ez a török járom az utolsó években s hogy barátkozott meg azzal népességünk. Versecz ez időben egy agának felügyelete, illetőleg parancsnoksága alatt állott, ki szelid és emberséges bánásmódjával az összes lakosság bizalmát annyira megnyerte, hogy a nép atyjaként szerette őt s örömmel teljesítette szolgálatait. A szerbek nyelvét értvén, velük naponkint barátságosan társalgott. Sajnos, hogy neve nem maradt fenn. Ennek oka azonban főleg az, hogy a nép szerbül rendesen csak »Nas Agá«-nak, a mi urunk nevezte őt. Temesvár visszafoglalása után tört szívvel távozott innét a jó aga- A telt csűröket s felhalmozott egyéb készleteket, melyek a török hadsereg számára voltak összegyűjtve, magával el nem vihetvén, — a versecziek gondviselésére bizta, azon kijelentéssel, hogy ha hat hét elmultával vissza nem térne, osztozzanak meg azokon testvériesen. Többé azonban nem tért vissza. A karloviczi békekötés folytán Temesvár és Aradon kivül mindkét fél erődítményei lerontandók levén, a verseczi fellegvár 1701-ben Oettingen Farkas gróf által hasznavehetetlenné tétetett. Ennek romjain kivül, ma még csak a régi földalatti vízvezeték romjai emlékeztetnek itt a törökökre. A passza roviczi béke után 1718-ban Jenő herczeg Mercy grófot nevezé ki főparancsnokul az újonnan »temesvári Bánságnak« nevezett tartományban. О alá osztatott be Yersecz is, melynek területe puszta, néptelen s alsó rétje a hires alibunári mocsarakkal függvén össze, egészségtelen is volt. Ez időre esik III. Károly király rendelete, melynek folytán magyarok és főleg a Rajna mellékéről németek települtek meg számosan Yerseczen úgy, hogy ott külön szerb és német község alakult külön polgármesterek alatt. Versecz újjászületése az 1716 — 1737-ig terjedő időszakra esik, midőn a gazdasági viszonyok javulása és emelkedésével, s a selyem termelés meghonosításával, a közjólét emelkedni kezd.