Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - SZENDREI JÁNOS: Geschichte der kön. Freistadt Werschetz von Felix Milleker 272

272 TÖRTÉNETI IRODALOM. 272 a Magyar Történelmi Tár XXI. kötetében, a 212—221. lapon ; ugyan a Haller Jánossal volt követség Reversalisa ugyanott a 221 — 223. lapon; a fejedelemtől kapott Plenipotentiájulc a223 — 224. lapon, az országtól kapott szintén a 224. lapon ; az erdélyi кк-пак és rr-пек Garaffa generálissal 1688. május 9-én kötött szerződése [Conventio] ugyanazon kötet 225—226. lapjain. Ezt szükségképen meg kellett volna említni, s hogy miért adták ki némelyiket másodszor, a másikat harmadszor is, okát kell vala adni. Jellemző oklevelek vannak e kötetben, különösen Dunod atyára nézve, a kit Caprara a 109. lapon kegyes és jámbor, de a legbolondabb embernek mond ; Apafii fejedelemre nézve, a kinek utolsó éveiben olykori elmezavarát — a mit eddig csak krónikákból lehetett olvasni — a 222. lapon leghívebb emberei hivatalos levelökben állítják ; Teleki Mihályra nézve, a kinek Grörgény vái'a átadása iránti kérelmét Caraffa kíméletes modorban, de tényleg megtagadta, a mint ez a 227. lapon levő oklevélből kitűnik ; igen fontos végre a 229. lapon levő legutolsó oklevél, melyből megtetszik, hogy bizonyos ezüst-edényeknek Teleki részére a király által hálául ajándékozását Caraffa közvetítette. Ez éles világot vet a kercsesorai titkos szerződés történetére. ЛАКАВ ELEK. Geschichte der kön. Freistadt Werschetz. Yon Felix Milleker. Herausgegeben aus Anlass des Tausendjährigen Bestandes von Ungarn vom Munizipal-Ausschusse der königl. Freistadt Werschetz. I. Band XIII. 335. 1. II. Band 398.1. Budapest, 1886. Moritz Rath. Commissions-Verlag. 8-a Druck von Wettel et Veronits in Werschetz. Több a szöveg köze' nyomott képpel és 3 könyomatu térképpel. Az egész mü ára 2 frt. A Magyar kiadást fordította, Buday József, a szerb kiadást pedig Tokin István. Mindig őszinte és benső örömmel vesszük, ha egy-egy kiválóbb község, vagy valamely akár múltjára, akár történelmi szerepére nézve nevezetesebb városunk történetét vagy helyesebben monographiáját íratja meg. A monographiák, s különösen a helyi monograpliiák a történelmi érzék fejlődésének hévmérői s ezeknek kell egyszersmind majd az iránytűknek is lenni, a melyek a hazai egyetemes történelem íróját vezérelni fogják. Délmagyarország s a végek története, hol politikai, hadi és közgazdasági existentiáik századokkal ezelőtt épúgy, mint ma, hogy úgy mondjuk, folytonosan koczkán forgott, - sokszoros érdekkel bir reánk nézve, mit még sokszorosan fokoznak ottani complikált nemzetiségi viszonyaink.