Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IV. közl. 242

244 GR. LÁZÁR MIKLÓS. ván, erős reversálissal obligáltatá.« Hihető, e reversalisnál fogva bojgatta meg Haliért újra később, valószínűleg fejedelemsége utolsó évében, mint alább látni fogjuk. Nejét, Kendi Juditot. 1634-ben oct. 10-kén ragadta ki karjai közül a halál.x

) Az 1638-ki országgyűlésnek ő volt elnöke. 1639-ben november hóban eljegyezte magának MedgyesenaKékedy Zsigmond özvegyét, Barkóczy Annát, Barkóczy László és rozsályi Kun Anna leányát.2

) A tokaji tractán 1646-ban I. Rákóczi Györgynek egyik biztosa. Egyik krónika szerint Rákóczi őt 1649-ben (így) birtokaitól megfosztani akarta, de többek kérésére megkegyelmezett neki, csak 2000 tallért fizettetett Hallerrel és jövedicsi jószágának felét koboztatta el, mert gyanúba vette Haliért, högy 1630-ki bécsi léte alatt, mint a krónika mondja: »damals des Palatini herzucht verursachet hette.« 3) Volt Haller István egy versben Lengyelországban is mint követ, mint sírirata mutatja. Megholt mint az ország első, vagyis legrégibb tanácsosa 1657. novemb. 20-kán, a sír körirata szerint: »Aetatis vero suae 66. mens. 8. die 20.« A Kerelő-Szentpálon levő sírirat sorai : Inclyta Romani suspexit caesaris Aula Bis me legatum, terra Polona semel. Consilio gratus meminit gens dacica ternis Principibus binis sangvine junctus eram, Hoc nunc sarcophago claudor. Tu vive viator Et mihi propicium redde precando Deum. Gazdag, meg nagybirtokú úr volt, Mikola szerint a fejéregyházi kastélyt is ő épitteté. *) A Haller-csaiád nemzedék rendjében Haller István leányait nem említik, holott hogy voltak, kitetszik Haller Gábor naplójából is, és Rákóczi fejedelem 1634 sept. 14-kén írt levele e soraiból : »Szegény Haller Istvánnénak az kisebb leánya (Mária) megholt, Kamuti Istvánnak is az fiacskája.« Karnuthi Istvánná is, kinek sírja Szentpálon van, az ő leánya lehetett. 2) E nejével egyenetlensége volt 1644-ben, Rákóczi fejedelem Tokajról aug. 22-kén írt levele sorai: »Haller István uram magaviselését feleségéhez ittkin sem javallja az értelmes embere.« Egy előbbi, Gáváról kelt febr. 18. levelében pedig ezt irja:« elég rút dolog, egyáltaljában az asszony túl semmiét kedve ellen el nem vehette volna s veheti is.« Valószínűleg oly birtokok lehettek a viszály tárgyai, melyeket az asszonynak, előbbi férje : Kékedy, hagyományozott volt, s megjegyzendő, hogy e birtokok egy része előbb a Haller Zsigmond kezén voltak. Az egyenetlenség kezdetén, amint ugyan Rákóczi egyik leveléből kitetszik, a kiegyezés közbenjáró Kornis Zsigmond volt. 3) Kraus, Sieh. Chron.