Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - I. közl. 197

2Í4 TAULER OYUIIA. ïraù városa mintegy töredék oklevélből tanuljuk — a velenczei dogé »éber gondjaiba és védelmébe adja magát, mely alatt leginkább érzi magát biztosnak !«, mi szintén mutatja, liogy valami veszélytől tartottak a jó traùiak, mi akkor csak a magyar uralom terjedése lehetett. *) Kálmán nem folytatta hódításait, melyek okvetlenül összeütközésre vezettek volna Yelenczével, mely még 1085-ben kinyerte, hogy Alexius császár a római birodalom fenhatóságát, jobban mondva fenhatósági igényeit Dalmátia és Horvátország lakói felett, kik Velenczének meghódolnak, Velenczére ruházta s azért a dogé magát ezentúl Dalmátia és Horvátország hcrczegének : »Dux Dalmatiae atque Croatiae« nevezte.2) Talán nem merte megtámadni Yelenczét, mely akkor az első keresztes hadjárathoz készült csatlakozui? Talán tartott Byzancztól? vagy Almostól, k'ivel nemsokára — 1098-ban? — nyilt harczra került a dolog? — itt nem akarom fejtegetni. Elég az hozzá, hogy némi alkudozás után mely közben a magyar urak kételkedtek, vájjon a velenczei dogét Dalmátia és Horvátország lierczegének nevezzék-e ? — egyesség jött létre, melyben a felek egymás jogait, birtokait esküvel biztosíták egymásnak. Levelében,mely az egyességet megelőzte, Kálmán megemlékezik a békességről, mely elei és a velenczeiek közt fennállott. Nehéz elhinnünk, hogy az »antecessores«-ek alatt csak Lászlót értette, hanem bizonyosan a horvát királyokra is gondolt, kiket elődjeinek tekintett, a mi szintén azt bizonyítja, hogy a mikor cz egyesség köttetett, Kálmán már egész Horvátországnak a velenczei birtokokat kivéve — ura volt. A codex Trevisanus, mely ez oklevél szövegét feutartotta, nem jegyezte fel keltének évét, csak annyi bizonyos, hogy 1102. előtt kellett létrejönnie, mert Michiel Vitalis doge, kivel köttetett, már 1102-ben meghalt. !) ltacki i. h. 179. 478. II. Rad. XXX. 120.1. N. 3. Büdinger (Ein Buch ung. G. 108. 1. 2. j.) genealogischer LiickenbUssernek tartja csak, hogy Ducange jegyzeteiben Bryenniushoz (bonni kiadás 198. 1.) Buzillanak nevezi Roger leányát. De ha, nem is tekintve Ducange nagy hitelét, látjuk, hogy ugyan-e genealógiában ö több belytt, a hol a nevet nem tudja, N. betűvel él, nincs okunk feltenni, hogy ebben az esetben compouálta volna a nevet, csak azért, inert ini nem tudjuk, hogy azt honnan vette. 2) Raéki i. h. 459. 1.