Századok – 1888

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: Kopasz nádor. Életrajz a XIII-XIV. századból - I. közl. 15

16 KOPASZ NÁDOR. egyike volt a honfoglaló nemzetségeknek. A ma is élő Nadányiak. mint a történeti nyomok mutatják, szintén a Borsa nemből veszik eredetüket,s nemzetségökben erősen tartja magát a hagyomány, hogy jószágaikat még az első foglalás jogán bírják. A Borsa nemzetség tagjai a XIII-ik század elején tűnnek fel történeti emlékeinkben két épen oly érdekes, mint ünnepélyes alkalommal. A Várad-melléki Gyárán falu 2

) birtokosának, mint alperesnek, bírói itélet következtében tizenketted nemes magával esküt kellett tennie Szent-László király sírjára. A nemes férfiak között, kik a városi ős székesegyházban eskü-teuni megjelentek, a csoltmonostori apát, a szeghalmi lelkész, a Smaragd nembeli Bál comes, a Zoárd nembeli Lóránt mellett ott látjuk a Borsákat is, egyszerre ötöt, élőkön Apai-val, a Nadányiak első ismeretes ősével.3) Velők van, mint ügyvivő, a nadányi esperes lelkész is.4

) - A másik alkalommal özvegy Herczegnét, Benedikta asszonyt a Borsa nemből halljuk végrendelkezni. Miután úgymond két leányát »rangjokhoz illőleg« férjhez adta, saját lelki üdvéről akar gondoskodni. És eszébe jutott a biharmegyei ugrai monostor, melynek oltára előtt talán egykor mint menyasszony ifjúsággal, virággal koszorúzva állt, s mely alatt már nem sokára nyugodni fog. Egy szolgálóját tehát két fiával együtt a monostornak ajándékozza oly kikötéssel, hogy a szolgáló, mig csak él, minden hónapban adjon a monostori egyház Mária oltárára egy sing hosszú viaszgyertyát ; továbbá az egyik fiu ugyanazon monostornál legyen torozó 5) a másik pedig harangozó, valamint ivadékaik is nemzetségről-nemzetségre.6

) Mind a két alkalommal előforduló személy-, és helynevek oda mutatnak, hogy a Borsa nemzetség Bihar-, és Békésmegyében volt elterjedve. Ez utóbbiban találjuk ma is Borsa pusztát, mely hajdan falu volt s egy 1479-iki oklevél szerint a Nadányiak birtoka.7) De hogy birtokaik másfelé is valának, nevezetesen *) Borsa mint személynév családfájokon is előfordul. 1346-ban említetik István Borsa fia. Haan és Zsilinszky : Békésmegyei oklevéltár. 10. 1. 2) Ma már csak puszta helye áll Vizes-Gván és Gyéres között, inelv még mindig Gyarán-uak neveztetik. 3) »Johanne filio Nicolai filii-Apay de Nadaam« A váradi káptalan, levele 1341-ből. Budai or sz. levéltár: Gyulafejérvári oklevelek. Bihar. II. 49. és U. o. N. E. 1860. 68. pag. 111. 4) Váradi regestrum: 247. oklevél. 5 -e

) Tudniillik, hogy minden évben Szent-Mihály napján, Benedikta asszony emlékére adjon tort s a torra egy másodfüves tulkot, elegendő kenyeret s öt veder sert. Váradi regestrum: 142. oklevél. 7) Haan L : Diplomatarium Béhésiense. 95. 1.