Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumänek eredete (Hunfalvy Pál felolvasása a bécsi orientalista congressuson) 162

168 TÖRTÉNETI IRODALOM. / III. Áttérve a harmadik kérdésre, Himfalvy azt így fejtegeti. A Duna-menti déli tartományok eleitől fogva erősen románizálva voltak. Parti és Közép-Dacia tele volt római alapítású várossal. A keresztény vallás hamar elterjedett itt. Midőn a régi Byzanc Konstantinápoly név alatt annak és a római birodalomnak középpontjává lett, a Trajan-kori északi Dacia mint barbár ország a római erős befolyás alól kivonta magát ; de a góth és hunn uralmat a szlávoké váltván fel, azok elébb északi Daciát szlávosították el, azután átkelve a Dunán délre, Aurelian Daciáját is hatalmukba kerítették. A z elrómaiasodott dákok s különböző név alatti thrált-románok szláv befolyás alá jutván, azok által a hegyek közé szoríttattak; hozzájárúlt ehez a bolgárokkal való érintkezés. Mindkettő átalakítólag hatott rájok, valamint ugy hatott a latin nyelvnek a götög theologiával, illetőleg a görög nyelvvel való küzdelme is. A latin nyelv nem volt képes a görögöt egészen kiszorítni, sőt később maga a régi római birodalom vesztett tért s szorult csak a thrák provincia határára, a honnan a Bumelia név származott. A románizált thrákok és elszlávosodott bolgárok rétegei alatt fenmaradt azok élő maradványaként a blach vagy wlach nép. E név már a Balkánfélszigetnek bolgárok által elözönlése előtt feltűnt a szlávok között ; ismerték őket a rómaiak és byzantinusok : de legelsőbben 976-ban említtetnek. Basilios császár 1019-ben Bolgárország összes wlach népét az ochridai érsek alá rendelte. Papjaik bolgárok voltak, a kik a misét szlovén nyelven mondották el. Csak az epirusi wlacholmak volt görög papjok s egyházi nyelvök. Az összes wlach-ság irodalom nélküli [analphabetisch] nép volt ; mert ha ők valamely román népnyelvet beszéltek is, azon időben wlach nyelven kétségen kivül egy lélek sem írt, hanem papjaik bolgár, szlovén vagy görög nyelvet használtak. Bolgár egyházról, bolgár míveltségről van szó amaz időben, de wlach míveltségí állapotokról nincs. Hasonló volt helyzetük Szerbiában is. Mint pásztorok jelentek meg ott, kiket a fejedelmek zárdáknak adományoztak. A wlach faluk 50-nedet adtak adóban juhaikból, bárányaik- és borjaikból ; azonkívül a birtokosoknak füvet kaszáltak, arattak, gyapjút fésültek, a mezőt őrizték sat. Az uj keletkezésű s pásztorságot kedvelő wlach népnek a déli Balkánfélszigeten görög papja, egyházi és lythurgiai nyelve volt. A X-ik században nagy számmal kezdettek a besenyők és kunok által lakott mai Moldvába és Oláhországba mint pásztorok nyájaikkal együtt beköltözni ; a gazdag legelőkkel biró ország lakói szivesen fogadták őket. E költözködésöket a XII. és XIII-ik században Erdélyre is kiterjesztették. II. Endre király által a német lovagrendnek adott 1 222-iki adománylevél-