Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumänek eredete (Hunfalvy Pál felolvasása a bécsi orientalista congressuson) 162

TÖRTÉKET!IRODALOM. 163 A román történelmi munkásság ezen távolléte s a román irodalom termékeinek hazánkban ismeretlen-volta az oka annak, hogy nálunk arra kevés súlyt fektetnek, tudósaink vele nem foglalkoznak s háborítatlanúl engedik, hogy ama veszélyes tanok Románia népénél gyökeret verjenek, az erdélyrészi elégedetlen daco-románokban ábrándjaikhoz ragaszkodásukat növeljék, szóval : hogy a román történetirodalom mezején terjedjen el a gyom, s az igazságot fojtsák el mesék és a képzelődés ábrándjai Az egyetlen tudós és igazán komoly hazafias író, a kit e tévelygés mélyen bánt, Magyarországon Hûnfalvy Pál, a m. tud. akadémia főkönyvtárnoka, a magyar tudományos világ méltó büszkesége. О ismerte meg a román tudósok érintett irányában a Magyarországra nézve kétségtelenül létező veszélyt, s immár számos müvében, értekezésében és felolvasásában azzal szembe szállván : mind az autochtonsági elsőbbség, mind a daco-román álmák történelmi absurditását nem egyszer megczáfolhatlan érvekkel és okokkal mutatta ki. Hunfalvynak ugy látszik — a romániai tudósok politikai és tudományos törekvésének be nem vallott általános nagy czélja lebeg lelke előtt. Jól ismeri ő azt, látja, hová tartanak, mit akarnak eléiiii ethnologiai és tudományos tervökkel s ehezképest ő is nagy keretben alkotta meg ellenvédelmi műve tervét. Minden román uj irodalmi mozzanatra, a mi a jassy-i és bukaresti könyvpiaczon feltűnik, éberen figyelmez, s azonnal viszhangot ad rá, ír róla és megczáfolja. Ha ilyen nincs, maga keres ki tervéből oly részt, a mit még nem tárgyalt, kidolgozza s alkalmas időben és módon közönség elé bocsátja. Ilyen a szóban levő orientalista-congressusi felolvasása is. Elvezet látni azt a nagy tudományi készletet, melyet e tudósunk a rumänelc eredete megfejtésében felmutat, azokat a különböző történelmi momentumokat, melyeket ő a tudomány általános mezejéről mint czéljára tartozókat kiválaszt, s melyek a nehéz kérdés eldöntésére valóban befolyással vannak, azt a mély bonczoló észt és erős logikát, mely az ellenfél érveinek s építéseinek lerontásában nyilvánúl, végre azt a szelid gúnyt, melylyel következetlenségeit s állításai tarthatlanságát nevetségessé teszi. A ránk nézve mondhatni praehis tori eus kérdés, a mi itt feuforog, nem hazai történetforrásokból fejthető ki s határozható el. Itt az egyetemes történetben található csak megfelelő tájékozás. Sem nem a magyar vagy német krónikák azok, a hol a tudósnak kutatnia kell ; hanem a római és byzantini írók műveiben szórványosan fenmaradt emlékekből kell kikeresni, az itt-ott létező tanuságtételeket vagy a kérdés velejére tartozható ajfl-ó részleteket. Végre a nyelvek történetének tényeit kell éles kritikával meg-11*