Századok – 1888

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Bakocs Tamás primás birtokszerzeményei 97

BIRTOK szerzeményei. 107 — térjetek vissza, és ha azt akarjátok, hogy baj ne érjen titeket, ovakodjatok tovább jönni.« Azután előadta, hogy értesülése szerint az utolsó országgyűlésen a bibornok hűtlenség bűnében marasztaltatott el és száműzetett ; már pedig száműzött ember jószágokat és birtokjogokat nem szerezhet, sőt az is a ki vele tart, száműzött gyanánt tekintendő. A bibornok mindenekelőtt tisztítsa ki magát azon vétségekből, melyekben elmarasztaltatott ; azután törvényes úton fölléphet György őrgróf ellen. Ha a tízezer forintot megítélik neki, György őrgróf könnyen kifizetheti azt. De Hunyadvárát semmiesetre sem fogja birtokolni ! A küldöttek e nyilatkozat hallatára, és a lovas csapat fenyegető magatartásával szemben, visszavonúltak. Ismét négy esztendő múlt el anélkül, hogy az ügyben bármi történt volna; csak az 1519-ik év elején tartott erdélyi nyolczadi törvényszék ülésein került újból tárgyalás alá. Az ügyvédek azon kérdés fölött vitatkoztak : vájjon a várnagy eljárása repulsió-nak, a végrehajtás erőszakos meggátlásának, tekintendő-e. Mielőtt ez eldöntetett volna, II. Lajos királytól rendelet jött, melyben meghagyja, hogy az ügy a királyi cúria elé terjesztessék. Azonban a törvényszék nem hajolt meg ezen rendelet előtt. Arra hivatkozott, hogy az a királyi tanács ülnökeinek hozzájárulása nélkül állíttatott ki, és az erdélyi jog gyakorlattal ellenkezik, mert oly ügyeket, melyek egyízben már a királyi curia előtt megfordúltalc és onnan az erdélyi vajda törvényszékéhez tétettek át, többé a királyi curia elé visszavinni nem lehet. Az őrgrófügy vedének kifogásai elutasíttattak. Azitélet kimondatott. Akként hangzott, hogy mivel az őrgróf várnagya fegyveres kézzel megakadályozta a végrehajtást, ez által az őrgróf a hűtlenség büntetését vonta magára, összes birtokaitól megfosztottnak tekintendő, és azok két harmad részben a birót, egy harmadrészben a felperest illetik. *) Ezen ítélet daczára, az ügy mégis a királyi curia elé került; de itt sem volt György őrgrófra nézve a eredmény Az 1519 január 21-ikéu kelt itéletlevél, mely az ügy összes előzményeit is előadja, az E. K. L. és a király 1515 május 4-iki rendelete a kolosmostori eonventhez a 0. L.