Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: Ipolyi Arnold emlékezete 1

A M. TÖRT. TÁRS. ELNÖKÉNEK EMLÉKEZETE. 9 Bars-Szent-Kereszten egész szobája volt tele ilynemű művekkel. Így eshetett, hogy egyik t. tagtársunk nagy szorgalommal összeállított bibliographiáját a helyi monographiákról 36 számmal volt képes pótolni. — Indítványára történt, hogy Társúlatunk megbízásából annak két jeles tagja »A vármegyék történeti monographiájának tervrajzát« kidolgozá és a Századokban (1872.) közzé tevé. Azóta több és köztök nem egy sikerűit helyi monographia jelent meg, még többön szorgalmasan dolgoznak Társúlatunk tagjai. Ipolyi maga, részben legalább e szakba sorozta »Deák-Munostor« és »Apátfalva, vagyis a kunok bél-három-kuti apátsága hely- és mü tört éne ti то no gr a/p h г á.ját. « Ugyanúgy ide sorolandó »A beszterczebányai egyházi műemlékek« czímű díszműve; nemkülönben érdekes adatokat szolgáltatnak a helyi monographiákhoz némely kisebb dolgozatai, mint az »Adalék Magyarország XIII. századi hadirata és földiratához« (Uj. M. Múzeum 1858.) »A pozsonyi káptalan XIV. századbeli könyvtára (Uj. M. Múzeum 1856.) és a Vasárnapi Újságban (1858.1859.) megjelent uti képei, valaminthogy műrégészeti dolgozatai bővelkednek történeti adatokkal, míg Magyar Mythologiáját annak valamely ismertetője találóan a magyar krónikák perpetuus commentariusának nevezte. »Besztercze-Bánya városa miveltség-történeti vázlata« azonban a szoros érteményben vett helyi monographiák igen értékes példánya. Ipolyi benne magasabb szempontból indúl ki, a menynyiben városaink keletkezése történetét általában, nevezetesen pedig bányavárosaink alakúl^sa processusát érdekesen adja elő. Az egész mű egy szép mozaikkép, összeállítva történeti, többnyire általa felkutatott adatok apró szemcséiből, és vázlatossága daczára oly mesterségesen összeillesztve, hogy élénk rajzát nynjtja Besztercze-Bánya város mívelődési mozzanatainak keletkezésétől, vagyis a XIII. századtól kezdve korunkig. — Minthogy e vázlat a besztercze-bányai vidéki nagygyűlésünkön felolvasásúl volt szánva, az időből részletesb mű nem telt ; azonban rövid időn kiegészítette szerző a lékeket és hiányokat imént érintett besztercze-bányai műemlékei és a »Schematismus historiens dioecesis Neosoliensis« által, melylyel egyházmegyéje százéves fönállását a keresztény műrégész és egyházi történetíró főpap illőn ünnepelte