Századok – 1887

Tárcza - Repertorium a külföldi tört. irodalomból. Mangold Lajostól - 90

90 tárcza. REPERTÓRIUM A KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOMBÓL. Köhle-, Die Entwicklung des Kriegswesens und die Kriegsführung in der Ritterzeit vom XI. Jahrhundert bis zu den Husittenhriegen. II. kötet. Von der Mitte des XIII. Jahrhunderts. A tudós tábornok ez új müvének következő fejezetei vágnak a hazai történet keretébe : a 2-ik fejezet (»Morva­mezei csata«), a 4-ik (»A göllheimi ütközet«), az 5-ik (»A iniihldorfi csata«), és a 16-ik fejezet, mely a nikápolyi csatával foglalkozik. Archiv für österreichische Geschichte. LXVIII. köt. 2. füz. Lewicld, Ein Blick auf die Politik König Sigismunds gegen Polen in Bezug auf die Hussitenkriege seit dem Käsmarlcer Frieden. Sybel, Historische Zeitechrifte. 1887. 57. köt. 1 füz. Iluber, Geschichte Österreichs Il-ik köt. Ismertetés Losertli-tól. (127. 1.) —Schober, Quellen­buch zur Geschichte der österr.-ungarischen Monarchie. Ismertetés (129. lap). Pic, Zur rumänisch-ungarischen Streitfrage. Ismertetés Loser/h-tói. (174. 1.) Ilormuzaki, Fragmente zur Geschichte der Rumänen. Ismertetés Loserth-tól. (176. 1.) Jahresberichte der Geschichtswissenschaft. Kiadják a berlini történeti társúlat megbízásából Hermann •/., Jastrow J. és Meyer Edmund. V. évfolyam. Az 1882. évi irodalom. (Berlin. Mittler. 1886. 22 Mark.) — E rendkívül fontos, a maga nemében páratlan és nélkülözhetetlen nagy vállalatból meg­jelent új kötet létrehozásán közel 70 szakférfiú fáradozott, kiknek munká­latait kor és nemzetek szerint a hármas szerkesztőség egységes szemponti ól sajtó alá rendezte. — Az 1882. évben megjelent magyar történeti irodalmat Schwicker ismerteti. (II. rész. »Középkor.« 416 lap és III. rész. » Újkor.« 136 lap.) Magyar vonatkozású könyvet és értekezést találunk azonban más fejezetekben is. így pld. Redlich értekezése több osztrák forrásról az 1264 —1279. évekből, (megjelent a Mittheilungen für österr. Geschichte­ben.) Werunslcy müve IV. Károlyról. (Il-ik köt.). Busson és Köhler értekezései a dürnkruti csatáról. (II. 59.) Továbbá az ezen, a Habsburg családra nézve oly fontossá vált csatának 600 évi jubilaeuma alkalmával megjelent »Festschrift«, melyben több ausztriai történészek tollából származó értekezés található. Ezek között legfontosabb Zeissberg értekezése Habsburgi Rudolf­ról. (II. 59. és 189.). Sauerbrei byzanci forrástanúlmánya (II. 292.), Hertz­berg, »Geschichte der Byzantinern cz. müve. (II. 294.) Minieri-Riccio II. Anjou Károly és Martell Károly és családjuk tagjairól közölt okleve­leket. (II. 325.) Ljubic, »Monumenta spect. hist. Slavor. M eridion. XII. kötete. (II. 333.) Giomo Giuseppe: Le rubriche elei Lilri Misii del Senato perduti. (II. 332.), mely elveszett »Misti« czímfelíratai számos helyen hazánkat emlegetik. Scheltz czikkei Lausitz-ról Utószülött László, I. Mátyás és a Jagellók korából. (II. 410.) Rezek értekezései Csehországról, II. Ulászló és II. Lajos idejéből (u. ott.) Zittaui Péter-nek » Chronicon Aulae Regiae« új kiadása Loserth-tói. (II. 411.) Thürheim gf. müve Starhemberg Ernő-vö\, Bécs városának védelmezőjéről, ki 1664 óta Montecucculi alatt

Next

/
Thumbnails
Contents