Századok – 1887

Tárcza - Irodalmi szemle - 856

TÁRCZA. 857 gal mondhatjuk el e hatalmas pártemberről, mit ö Leckyről mondott, hogy ö mindig mint történetíró, de sohasem mint pártfél áll előttünk. Az a varázs, melylyel az ő müve bennünket elbájol, nem a szemfényvesztőé, hanem a tanító mesteré. Ratzel nagyhírű munkáját »a Föld és az ember« vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai, Simonyi Jenő fordításában vesszük — melyről maga is elismeri, hogy sok helyen nehézkes és néhol homályos. Igaza van — de e felett helyenként még nem is magyaros. Egy kis függelék Magyarország természeti viszonyait tárgyalja történeti hatá­sukban, s ez már jobban vau írva, mint a munka fordítva. — Thierry »elbeszéléseiből« Aranyszájú szent János történetét vesszük, Öreg János magyaros, erőteljes s az eredetit híven visszatükröző fordításában. A fran­czia szellem ama gazdag és szép alkotásai közé tartozik e munka, mely az olvasót eleitől végig lebilincselve tartja, s melynek szépségeiből a for­dító keze közt mi sem veszett el. Azért, hogy az első cyclusban egyetlen ei-edeti munkát sem kaptunk — vájjon történetíróink hibájából-e ? vagy az ő gyarlóságaik következ­tében ? nem tudnók megmondani — kárpótol bennünket a második s har­madik cyclus. Mindenik csak két-két kötetből áll, de mindenikben van egy­egy eredeti ; az irodalmiban a magyar szép próza történetének Il-ik kötete Beöthy Zsolttól (1774—1788.) mely a franczia minták után dolgozó írók korát öleli fel. Jól tette szerző, hogy mint tervezte, nem végezte be müvét a második kötettel : így legalább több tere jutott a kor és az írók jellem­zésére. Tüzetesebben fogjuk ismertetni. E cyclus fordított munkája Vili­main Pindar-ja : valójában a lyrai költészet története. A világirodalom meg­ragadóbb alkotásainak egyike e munka, mely a lantos költészet hanyat­lását tárgyalva, arra a meggyőződésre jut, hogy a míg vallás, szabadság, hazaszeretet lesznek, addig mindig támadhat lantos költő. A harmadik cyclus eredeti munkája Medveczhytöl Társadalmi elmé­letek és események : a társadalmi elméletek fejlődésének története Platótól Rousseauig. Három részre van osztva : Plato, az utópisták s az újkor. Medveczkynek egy pár, a Budapesti Szemlében közlött czikke méltó fel­tűnést keltett ; — egy gondolkodó fő széles ismerettel s alapos tanulmány­nyal írt művét veszi itt is az olvasó, melyből okul s melyet élvezettel olvas. A cyclus fordított munkája Berryer válogatott törvényszéki beszédeit adja Tóth Lőrincz kitűnő fordításában. — GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN munkáinak második kötete, mely a legnagyobb magyar beszédeit tartalmazza, nagy negyven íves kötetben az Athenaeum nyomdában megjelent. Ez összes munkák kiadását egy akadémiai bizottság vezeti, melynek egyik tagja Zichy Antal van a szer­kesztéssel megbízva. Épen oly tartalmas és gazdag kötet a most megjelent is, mint az első, mely Széchenyi beszédeit tartalmazza. Nagy gonddal, lel­kiismeretességgel van szerkesztve. Zichy a beszédeket, a hol szükségesnek látta, jegyzetekkel kisérte. Nagy hasznára vált neki, hogy ama nevezetes­korszaknak legalább utolsó éveit, bár fiatalon, átélte, mert leginkább ez

Next

/
Thumbnails
Contents