Századok – 1887

Tárcza - Tanárky Gedeon necrologja 854

854 TÁrCZA. TANÁRKY GEDEON. (Sz. 1815. f 1887.) Az Akadémia palotájára múlt hó 23-án kitűzött fekete zászló nemcsak az Akadémia, hanem a mi gyászunkat is jelentette. Mi Tanárkvban egyik legbuzgóbb, leglelkiismeretesebb választmányi tagunkat vesztettük el, kinek gazdag tapasztalatai, törhetlen erélye, szilárd becsületessége, bölcs mérséklete tanácskozásainkban, ügykezelésünkben érvényesitni tudta magát. Halálának lesújtó hire egész váratlanúl lepett meg bennünket — hisz nem oly rég ideje ereje egész teljében láttuk öt. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely a 48-as évek előtt a parliamenti kormány megalkotását tűzte zászlójára s a doctriuairekkel állott összeköttetésben. Ifjúkori utazásai közül erdélyi benyomásait a »Jelenkor« »Társalkodójában irta meg. S az utazásokból hazatérve jogi és publicisticai tanúlmányoknak szentelte magát. 1848-ban szülővárosa Nagy-Ivörös képviselővé választá — sa német absolutismus beálltával azok közé tartozott, kikre a hazafiúi kötelesség teljesítéseért büntetést mért a hatalom. Ez nem tartotta vissza az internált embert, hogy szülővárosa s egyháza ügyei vezetésében döntő befolyásra ne tegyen szert. De a mint tér nyílt, az ő hatásköre is szélesbedett s 61-ben ismét Pesten képviselte szülővárosát s egyszersmind Pestmegye főjegyzőjévé választá. Két felirata, melylyel a jogfolytonosság elméletét védelmezte, széles körben nagy hatást tett s Írójának országszerte nagy népszerűséget szerzett. A rövid szabadságot követő leplezett absolutismus leszorítá a tevékenység teréről s ő visszavonúlva családja körébe egészen politikai s történelmi tanúlmányainak szentelte magát. 1865-ben nem választatván meg képviselővé, folytatta tanulmányait s ekkor irta meg »Magyarország befolyása az európai államszerkezetben« czimü munkáját, mely megszerezte neki az akadémiai tagságot. 1867-ben Eötvös államtitkárává nevezte ki, s ettől fogva 20 éven át szolgált e minőségben a ministeriumban. A nyáron nyugdíjaztatta magát azon reményben, hogy még 1866-ban megkezdett munkáját »Magyarország pénzügyi történeté«-ről befejezheti. A sors másként rendelkezett. Ma már egy »név« — fényes, ragyogó név az igaz, — melyet a lángoló hazaszeretet, önérzetes férfiasság, törhetlen szilárdság s egy becsülettel megfutott egyenletes pálya mintaképéül fognak sokáig emlegetni.