Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Pótlás Réthynek „az oláh nyelv és nemzet megalakúlása” cz. műve ismertetéséhez 851

852 TÖRTÉNETI IRODALOM. ßethy László a könyvének 185; lapján egy jegyzetben azt mondja: »E helyen megjegyezhetjük, hogy a jász szó az ugor nyelvekben népet jelent : komi- jász, jogra-jász (votják, vogul.)« Erre az ismertetésemben (idei »Századok« 743. lapján) ezt viszonzám : »figyelemre méltó, hogy az ugoroknál komijász кита népet, jögrajász vogult jelent.« Valóban, figyelemre méltó nagy valótlanságot fejezék ki ! Nem az ugor népeknél általában, hanem csak a szűrjéneknél fordulnak elő ezen kifejezések : komi-jas(sz). jögra-jas(sz). Ezek pluralisi alakok, ja s lévén a szűrjén pluralisnak képzője. Komi annyi, mint kámai (Káma folyó melléki), jogra annyi, mint ugor, jugor. A pluralisi jas képzővel komi-jas,jögra-jas csak annyit jelentenek : kámaiak, ugorok. A komi-jas = kámaiak, a szűrjéneket jelenti, a Káma folyóról. Komi = sziirjén, komiön = szűrj énül, р. o. oz tödl komiön- nem tud szürjénűl ; Kom-mu = Káma föld, a Solikamsk és Cerdin vidéke, valóságos Káma-mellék ; Kom-mu- guberna — a Permi guberniumí kormányzóság. — A Komijas nem is votjákot, a szürjénnek testvér népét, jelent, melyet Ud-mort-nsik neveznek. Ud a Vjátka folyónak sziirjén neve ; mort embert jelent ; Ud-mort tehát Udmelléki, Ud-ember. A jögra-jas — ugorok, az Uralontuli népeket, a vogulokat, osztjákokat jelenti a szürjéneknél. Tehát a pluralisi jas képző általában nem népet, hanem alkalmasint sokaságot jelent ; így gord ház, gord-jas házak : annál kevésbbé jelentheti különösen a jász népet. De a szürjén nyelvben jöz, vojtïr, otïr szók népet jelentenek. Vájjon a jöz eredetileg sokaság jelentésű s igy a pluralisi jas képzővel rokon szó volt-e, nem merem állítani. De ha a jöz azonos volt-is a jas képzővel, s ha jöz-nek sokaság-jelentése lassankint az emberek sokaságára, tehát a népre alkalmaztatott is : akkor is csak általában »nép«-et, nem különösen »jász«-t jelentett volna és jelentene. íme boszantó hibám helyrehozása is igazolja Réthy Lászlónak kimondását, hogy »Ethnographiai kérdéseknél első és legfontosabb szerepe van a nyelvnek.« Budapest, 1887. nov. 9. HtTNFALVY PÁL.