Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Az oláh nyelv és nemzet megalakúlása írta dr. Réthy László 732

TÖRTÉNETI IRODALOM. 737 dialectusok az olasz és a többi román nyelvtől, melyek a futurumra egy új syntbesist a »habere« segédigével alkotnak. Ez a latin habere a futurumot az olaszban így képezi, mint tudjuk : avró, avrai, avrà ; avremo, avrete, avranno ; a francziában így : aurai, auras, aura ; aurons, aurez, auront. [Ezek az alakok nyilván a latin habuero, habueris, habuerit-ből stb. lettek.] Ezekkel képezi az olasz így a futurumot : loderù (lod-avrù) loderai (lod-avrai) loderà (lod avrà) loderemo (lod-avremo) lodereto (lod-avrete) loderanno (lod-avranuo). Ezekkel képezi a franczia így a futurumot : louerai (lou-aurai) loueras (lou-auras) louera (lou-aura) louerons (lou-aurons) louerez (lou-aurez) loueront (lou-auront). Az olasz tehát nem a latin laudarem stb. alakkal, mint Réthy teszi, hanem a latin laudavero stb. alakkal hasonlítható. Az ugrató pont (punctum saliens) vagy sarkpont az : hogy a rumën nyelv a futurumot a »volo« segédigével, a nyugati román nyelvek pedig a »habeo« segédigével alkotják. Ebben a fejezetben azután egy csomó rumën szót hoz fel Réthy, »nem törekedve a teljességre, úgymond, inkább a szavak tartalmi színvonalának mértékét véve irányadóul.« (A 14. lapon.) — A szavak tartalmi színvonala! hogy mi az? nem értem. — Az adverbiumokat és conjunctiókat sem szabad segédszóknak nevezni. Egyébiránt ezen fejezetnek fő és tagadhatatlan, helyes eredménye, hogy a három rumén dialectus csak egy helyen keletkezett. Kérdés, hol van ezen hely ? Erre a két következő fejezet felel, úgymint a II. fejezet, mely azt mutatja, hogy nem keletközhetött Daciában, azaz Erdeiben és Ungrovlachiában, mert ott a gyarmatosok nem italiaiak, hanem legeslegnagyobb részben ázsiaiak lévén, a rövid 160 év alatt, a mely időig ott a római uralkodás tartott, latin lingua rustica nem fejlődhetett ki. A III. fejezet, mely azt mutatja, hogy az italiai köznyelv, azaz a latin lingua rustica, az ádriai tenger-melléken el volt terjedve, s hogy a rumën nyelv szerkezete albán (illyr) eredetű. Ennélfogva a rumön nyelv a Balkán-félszigeten, még pedig annak délnyugati partjain az olasz köznyelv hatása alatt keletközött, a melylyel ezen partvidékek a YIIL századig folytonos összeköttetésben állottak (49. lapon). Ezen III. fejezet a Réthy könyvének legkiválóbb része. Homályosság van itt is több helyütt; ámde világosan azt fejezi ki Réthy, hogy a rumën nyelv inkább illyr-albán, mintsem olasz nyelv, mit a rumën nyelvszerkezet is igazolna (a miben túlzás van). Ezt a világos eredményt némi ellenmondás sem teszi kétségessé. Láttuk,