Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700

708 PtR. LÁZÁR MIKLÓS. alatt az Apafiitól elkülönítve tartott fejedelenmé csak a halálos ítélet elküldése után értesült a dolgokról s akkor berohanva férje szobájába, esdekelve eszközölte ki a kegy elemievei et, s azt étekfogója által sietve küldé Bethlenbe, ki a kivégzés után juthatott be a várba. A fejedelemné által ekkor küldött bársonyba takarva holttestét, a bethleni templomban temették el Bánffy t. » A mennyi gonoszakarója s irigye vala életében, annyi szánója és keserűlője lőn holta után« mondja Cserei. Cserei Históriájából tudjuk, hogy Apafiival elhitették, hógy Bánffy fejedelemségre vágyódik, holott, szerinte, nem is álmodozott fejedelemségről. Cserei szerint Bánffy sok excessusokat cselekedett, a melyekért méltó lett volna ugyan megrántani a zabolát szájában, de megöletni, még penig hóhér keze által, keresztény ellen való dolog lőn. Szilágyi Sándor következőt ír róla : »Az ország Bánffy halálának hírét mély részvéttel hallá. Áldozatnak tekinték, s a szin e hitnek igazat adott. E véleményt nevelte azon körülmény is, hogy ő a vádpontokat, több kevesebb alapossággal, de mindenütt határozott hangon megezáfolá. Nem tudák, hogy a legfőbb, az igazi vád nem is volt e pontokban : azon vád, hogy német befolyás alatt, s hihetőleg segítséggel a bujdosók ügyét elejteni, s a török befolyást az országból kiszorítni igyekszik. S ezért kellett neki meghalni, hogy a közös magyar ügy a veszélyeket s talán a végmegbuktatást kikerülje.« Elitéltetése napján szűnt meg consiliariussága, Kolos- meg Dobokamegye főispánsága, szamosujvári és kolosvári főkapitánysága, pedig a keze alatt volt várak, valamint a somlyai és sebesi váraknak is őrsége a Bánffy elfogatása után esküdt meg az ország hűségére. Szamosfalvi Mikola Zsigmond. Mikola Zsigmond, János és Kovachóczy Zsuzsánna lia. 1633-ban a mostohaatyja szárhegyi Lázár István gyámsága alatt állott.l

) I. Rákóczi György fejedelemnek előbb bejárója, azután főasztalnokja. igy látjuk 1648-ban, mely évben mátkás Kamuthy Zsuzsánnával, Kamuthy Miklós és Cserényi Erzsébet leányával. Zsuzsánnát 1649-ben vette nőül. II. Rákóczi Györgynek egy nov. 25-ki levelében e sorok állanak: »Mikola uram lakodalmában, az hol amaz mocskos vocatoriáért nem leheténk jelen, kit Mikola uramra nézve bánunk, s attűl félünk, az szegény Mikola uram nem viszi sokáig, rosz nyavalyája vagyon.« II. Rákóczi György alatt is főasztalnok. írják2), hogy e fejedelem felruházta !) Lib. Reg. VII. 2) Nagy Iván, Magy. orsz. családai VII. le.