Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. (1540—1711.) HARMADIK KÖZLEMÉNY. Kolosmegye főispánjai. Losonczi Bánffy Dénes. Báiifl'y Dénes, Mihály és Кару Judith lia. Anyja még életben volt 1644-ben, de atyja nem. Dénes II. Rákóczy György személye körül udvari szolgálatban állhatott már 1656-ban, az 1657-ki lengyel hadjáratban Rákóczy kíséretében találjuk azon főurak sorában, kik a miedziborzi egyezkedéskor a fejedelemmel visszasiettek az országba. Vagy két-három évvel 1657 után házasodott meg, borosjenői Bornemisza Katát vette nőül, ki előbb (ifj. dévai Nagy Pál főasztalnokneje, azután) keresdi Bethlen Mihály neje volt. Bákóczy letétele után Rhédey Ferencz párthíve; a Medgyesen 1658. január hóban tartott országgyűlés rendei Bánffy t küldték Rákóczy hoz Gyaluba, ezt visszatérésre birni, s hogy »a meglett erős hittel való végzés szerint a fejedelemségnek is hagyna békét.« E gyűlés után Rákóczy ismét, mint fejedelem, őt küldötte a magyar királyhoz Bécsbe, hogy ott szövetséget hozzon létre. Rákóczytól, kinek kísérője a táborozásokban, 1658. szeptember havában pártolt el; a kallói táborból e fejedelem szept. 20-kán irt levele szerint : »elugramelőllünk.« 1659-ben, ugylátszik Barcsay fejedelem nevezte ki őt Bánffy György helyére Dobokamegye főispánjává, mely tisztségét viseli a következő fejedelmek alatt is. Várad ostromlásakor 1660. augusztusban a Barcsay helytartói, és a Rákóczy-párt által Kemény Jánoshoz Aranyos-Medgyesre küldetett, hogy I. Leopoldtól segélyt eszközöljön, és Kemény a rakomazi táborba Wesselényi nádorhoz Mike Sándor feljegyzése szerint a dévai meg borsai előnevet használt Nagy Pál neje Bornemisza Kata, és Kemény Jánosnak egy leveléből tetszik ki, hogy a kézfogás 1645-ben Gierenden volt. Ugyan Mike szerint Nagy Pál fiatal korban lóról lebukás következtében halt meg.