Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

66 történeti irodalom. 66 bizonytalan, a tényeknek minden legkülönfélébb lehetőségeivel számol, a mi közben legtöbbnyire azon egyetlen lehetőséget elszalasztja, amely csakugyan megtörtént. Leplezetlen őszinte stylusán világosan látjuk, mint halad e süppedékes talajon tapogatózva előre, egyik föltevésről a másikra, mintegy önmagát bátorítva s csak néha ér egészen a határozott meggyőződésig. Éppen »Budapest Története« nyújt erre legtöbb példát. Egymás mellett elemezvén az állandó és a változó factorokat, egymás mellett látjuk erejét és gyöngeségét, nyugalmát és zavarát. Nem is lehet ez máskép. Ha az eseményeket ugy akarjuk előadni, mint ő, t. i. ahogy időrendben következnek egymásutáu, akkor azok csakugyan változók, rendetleneknek, a véletlen hazárdjátékának tűnnek föl előttünk, s ha mégis csakis mechanice fognak összefüggni egymással. Igazi szerves logika hiányozni fog belőlük, az egyetlen kapocs közöttük a chronologia lesz. Mert az események, mind csupa eredmények, okozatok, különböző okokból származók. Mindegyiknek más-más a forrása, iránya, törekvése, czélja tehát közöttük minden gyökeres összefüggés hiányzik. Vegyünk egy kort hazánk történetéből, példáúl azt, mely 1640-től 1680. ig terjed s melyet Salamon is tárgyal a török hódításról irt művében. A főbb események ebben : a katholicismus elkeseredett küzdelme a protestánsokkal, a végvárakról való gondoskodás, Zrínyi Miklós munkái, a vasvári béke, a Yesselénvi összeesküvés, stb. stb. Ezeket mind, amint egymásután időrendben lefolytak, nagy kritikával és művészettel fogják előadhatni és — igazi logika még sem lesz benne. Logika nem az eredményekben, hanem csakis okaik közt lehetséges. Ha azonban ellenkezőleg járunk el és okok közt keressük az összefüggést ; akkor a vallási villongásokat vissza fogjuk vezetni a felekezetek benső vallásos meggyőződésére, a végvárak reformját s a magyar taktika érvényesülését, egyfelől a törökök elleni felekezeti gyűlöletre, másrészt pedig a mentül teljesebb biztonság, védelem szervezése keresésére. Látni fogjuk, hogy mind e kéttörekvést mily súlyosan sértette meg a vasvári béke, hogy az a fölötti közelkeseredésnek természetellenes módon összeesküvésben kellett kitörnie. Ezek közt az okok közt aztán, már könnyű lesz megcsinálni a logikát, ami az eseményeknél lehetetlen volt, sőt ez által éppen olyan állandóságra fogunk találni bennök, mint az institutióknál. Azonban, hogy e természetes összefüggést megteremtsük, egyszer és mindenkorra föltétlenül le kell mondanunk, t. i. egy-egy koron belül minden chronologiai rendről. Az eseményeknek pusztán bizonyító anyaggá kell válniok kezünkben — különben semmire sem megyünk velők. Példáúl a mondott kornál elő kell állitanunk a reformáczió vallásujításai s a renaissance orgiái után skepsisében, szellemi és anyagi könnyelműsége