Századok – 1887
Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48
történeti irodalom. 63 melylyel azok reá hatnak. E hatás szerint fogadja el aztán adataikat vagy dobja el magától. Ilyen föltétel mellett azonban a krónikák ritkán állhatják meg a sarat. Mert a krónika : adatok gyűjteménye. Szerzője nem író, csak compilátor. U maga lehet igen tudatlan vagy hazug ember, és adataiban mégis meg fogunk bízhatni. Hemzseghet a hibáktól és mégsem lesz szabad eldobnunk, mert azzal históriai tudásunkat csonkítanók meg, s ez főleg a középkornál pótolhatatlan. Azért még a hibáit is föl kell használnunk. Ki kell kutatnunk e hibák eredetét, megtisztítanunk a félreértések és tévedésektől, szóval minden áron meg kell mentenünk a tudomány számára. Végre is minden tévedésben vagy hazugságban találunk igazságra. Mert az emberi gonoszság, mely hamisít vagy ferdít és a tudatlanság, mely tévedésbe esik, egyaránt relativ. A hamisító vagy a tudatlan nem léphet ki önmagából, hamisságán vagy hibáin rajta lesz kora, műveltsége, érdeke, czéljai. Egy-egy Anonymus nem valami szörny, akire való hivatkozás súlyosan compromittál, hanem csak egy korlátolt fő, kinek krónikája, helyes kritikával igen is használható. Salamon szemében azonban ez, mint véle együtt sok más, üres fecsegő, a kinek adatai a történetíráshoz nem méltók. Míg tehát Salamon másutt oly kitűnő értelmezője a középkori institutióknak, itt teljesen elhagyja indiíferentismusa, a krónikákat nem a saját koruk szemüvegén keresztül nézi. Nagy Károly tudósait (68. II.) sem kiméli, meg pedig e korban az emberi szellemnek egyetlen focusa az ő udvara volt, — csak azért, mert az avarokról nem írtak jobban és részletesebben. E túlzó skepsis csakis a rombolás által könnyít bizonytalanságain. Csakis az állandó factorok állanak szilárdúl e romok között, de még ezek is többnyire Salamon ellen fordúlnak, mert a kútfőknek, gyakran csakis e factorok tendentiáit kell szolga,lniok. így történik aztán, hogy hamisítatlan tiszta inductiója, a priori okoskodássá sülyed. Gyakran csak azért hiteles a kútfő, mert okoskodása mellett, azért hamis, mert ellene szól. Hány oklevelet vet el Salamon, melyben a budai prépostság említtetik, mert szerinte az csak a szászok betelepedése után keletkezhetett, hogy ezzel ismét azon — különben is értékteleu — ötletét támogassa, mely szerint e telepek helyén mindenütt prépostságok keletkeztek. így vet el mint hamisat, egy 1217. évi okmányt is, mert Pest szabadalmait megemlíteni merészkedett. Magának a szabadalomlevélnek az aranybullának is ezért kell hamisnak décréta,Itatnia. Ebben Pestnek 1244rben olyan szabadságok adatnak, melyeket még Buda is csak száz év múlva élvezhetett,