Századok – 1887

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 677

tárcza. 679 1575-IJCU« még több szó fér. Ez Miksa császárnak egy levele Báthory Istvánhoz a Békés lázadása lcverete'se után. Magyarul (ahogy Miksa sohasem írt Báthorynak !) a jelen század elején dívott stylusban és ortrografiával ! (tekintetes és méltóságos (magnifice) somlyói Báthory Istvánnak stb.) Ez is Kultsár 1805-ben megjelent krónikájából van véve, a hol latin eredetiben is közölve van s az itt adott magyar fordításban. Nem kételkedünk, hogy a Közlöny szívesen közölne hadtörténeti tanulmányokat ; de úgy látszik, híjjával van. Virágzó történetírodalmunk ez elhanyagolt ágával kívánatos volna, hogy többen foglalkozzanak! — A »FIGYELŐ« juniusi füzete Pauler Tivadar élete és müvei méltatásával kezdődik, Máté Sándor tollából. A jeles író, a tudós, a tanár, a minister s az ember van benne jellemezve. Pauler egyaránt nagy és nemes volt minden irányban s hivatását példásan betölté minden téren ; emléke sokáig ('lui fog jeles alkotásaiban. A többi czikkek nagyobbrészt az előbb megkezdettek folytatásai : Takács Sándor Péczeli vegyes munkáiról ír ; Vacliott Sándorné rajzok a múltból cz. emlékeit, — Csaplár Iíévay tanulmányait — Vozári Vörösmarty költői nyelvezete méltatását — h. r. Pázmány I'éter életrajzát Szinnyei irodalomtörténeti repertóriumát folytatja. — Az UNGARISCHE REVISE jun-jul. füzete jókora kötetet tesz ki. Történelmi tárgyú benne Cserglieö Gézának a Jurisic családról írt munkája, melyet, külön is megjelenvén, az irodalmi szemlében ismertetünk. Heinrieh Gusztáv Isota Nogarolat, a XV. századi olasz humanistanőt mutatja be, a kinek müveit, két kötetben nem rég adta ki gr. Apponyi Sándor és Abel. Grünwald Béla a régi Magyarországról írt s eredetileg a Bp. Szemlében megjelent szép tanulmányát közli. Többek közt még Péterfy Jenő jellemzi Csengery Antalt mint írót s Fináczy a magyarországi könyvtárakról ír György Aladár jelen füzetünkben ismertetett munkája alapján. — A MAGYAR NYELVŐR jun. füzetében a történetkedvelöket, két közlemény érdekelheti : Alexics György tanúlinánya a magyar elemekről az oláh nyelvben ; és Fülöp Adorján nyelvtörténeti adatai. — A »MAGYAR SIÓN« jun. ésjul. füzetében dr. Ozorai József folyta tja az egyház nemesi praedialis birtok-ról megkezdett érdekes egyház- és magánjogi tanúlmányát. — Az »ARMENIA« CZ. magyar-örmény havi szemlének (melyet Govrik Gergely és Szongott. Kristóf szerkeszt Szamosujvárt) juliusi füzetében dr. Molnár Antal az örmény zenét ismerteti történeti alapon. Markovieh Jakab Örményország történetét folytatva, most Kárdosz (Gártusz) uralkodásáról beszél. Moldován Gergely »az örményekről Moldovában« írván, kimutatja, hogy régibb lakói Moldovának, mint az oláhok. Pátrubány Lukács ugyancsak a moldovai örmények XVI. sz. történetéhez közöl adalékot. A történelmi érdekű közlemények sorát bezárja Fáraó Simon Örményország történelméből (Kr. ú. III. sz.) való szemelvényeivel. — A M. PROTESTÁNS EGYH. Í:S ISK. FIGYELŐ május-juniusi füzetének »régiek« rovatában Szilágyi Sándor hét levelet közöl I. Rákóczy György