Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - III. közl. 610

erdély főispánjai. 617 elárúlójának, azt írja, hogy Szalánczy levelei megvannak : »ő inkább mentette Zólyomit ;« mire nézve nem hagyhatom érintetlenül, hogy nemcsak Kemény hanem Bethlen István is Szalánczyt mondja; Bethlen 1636. márczius 17-kén Budán kelt körlevelében ily sorok állanak : »En előttem penig ő kglme (Rákóczi) Szalánczi Istvánnak portárúi való írását mutatván, azzal vádolja vala, hogy az botot, zászlót szorgalmaztatná az portán. De immár eléggé megtudhatja ő kegyelme s meg is bizonyosodott, hogy semmi nem volt benne. Azért legyen akárki ítéleti rajta, re incognita csak egy Szalánczi István írására olyan urembert, ki Kolosvármegyének főispánja, Háromszéknek főkapitányja volt, kiváltképpen, hogy assecuratoriájára hítta volt be, kellett volna-e megfogni ? és ez . cselekedet nincsen-e contra privilégia nobilitatis?« Losoiiczi Bánffy Mihály. Bánffy Mihály, Farkas és Bethlen Klára fia. Zentelkén lakott. 1610. szeptemberben a kolozsvári országgyűlésen, 1624-ben a gyulafehérvári, és 1633-ban augusztus hóban azon az országgyűlésen, melyből Székely Mózes Törökországba beszökése miatt felírat küldetett a szultánhoz, és melyben Zólyomi Dávid ügye is tárgyaltatott, mint regalista volt jelen. Mint Kolosmegye főispánját, csak egy adat mutatja : Kolosvármegye 1634-ki lustrája, ') mely a szászsebesi táborban augusztus 18-kán vitetett végbe, azon időben, mikor a szultán Lengyelország ellen hadra készült, és Rákóczinak is megrendelte volt a melléje való felülést. Mint főispán két vagy három évnél tovább nem szerepelt. Első felesége Károlyi Fruzsina, második Кару Judit. Novaji Szentpáli János. (Lásd Marosszék.) . Szentpáli János, János és Bánffy Anna fia. Bethlen Gábor fejedelem alatt a mezei lovasok kapitánya, a fejedelem 1624. junius 27-kén kelt oklevelében : >i.certorum militum nostrorum campestrium equitum capitaneus.« Ekkor ő mátkás volt Petki Erzsébettel, szent-annai Tóth Mihály özvegyével, kivel együtt kapta a fejedelemtől a maros-szentgyörgyi birtokot. Később az udvari seregben szolgál mint főhadnagy; egy 1628-beli oklevél szerint: »certorum militum nostrorum praetorianorum primarii ordinis ductor.« Bethlen István alatt is viselhette e tisztségét, kihez azután is szított, hogy Bethlen lemondott a fejedelemségről. I. Rákóczi György uralkodása kezdetén nem látjuk szolgálatban. Tört. Tár 1878. évf. 199. I.