Századok – 1887

Tárcza - Repertorium a külföldi tört. irodalomból. Mangold Lajostól - 583

tárcza. 583 az ő érdekében szőtt magyarországi összeesküvésről értekezik, végül Acsády Ignácz : Thalynak gróf Bercsényi Miklósról írt könyvét ismerteti. — Az »ARCHIV I>ES VEREINES für siebenbürgische Landeskunde« XXI-ik kötetének első füzetében dr. Teutsch közli Frónius felett; tartott emlékbeszédét, melyet az egylet múlt évi közgyűlésén mondott el. Ezt követi Kramer Fridriknek nagyobb tanúlmánya Besztercze a XVI-ik század közepén czím alatt, melyet a városi levéltár 1547 —1553. közti jegyzőkönyveiből állított össze. Az akkori városi élet minden részletére kiterjed s annak hü képét állítja elénk. Dr. Roth-tói egy érdekes közleményt veszünk a szent-ágothai czéh életéből, mely érdekes adalék az ipartörténethez. Zimmerman, a nagyszebeni nemzeti levéltár igazgatója, a fejérvári káptalanban található középkori okmányok tanúsorozatairól értekezik ; s végül összeállítja a káptalan prépostjainak, kántorjainak, custosainak, dékánjainak sorozatát 1213 —1526-ig. — A CORRESPOND ENS BLATT ápril és májusi füzetében Hunfalvy Pál az erdélyi helynevekről értekezik, feleletül Wolf I. igazgatónak ugyan e tárgyról a szászsebesi programmban írt ezikkére. REPERTÓRIUM A KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOMBÓL. Correspondance du Maria Louise. 1799 —1847. (Bécs. Gerold.) E leveleket Mária Luiza volt tanítónőjéhez, Colloredo grófnőhöz és ez utóbbi leányához Pontét kisasszonyhoz intézte. Érdekes világot vetnek az I. Napoleon korabeli állapotokra, első sorban a bécsi udvarra. Az udvar 1805-ben Magyarországban menhelyet keresett a fiatal herczegasszonnyal együtt, ki ez alkalommal hazánk áldozatkészségéről a legmelegebben emlékezik. A könyv legérdekesebb részét a Mária Luiza és I. Napoleon között létrehozott házasságkötés története képezi. Míg Egerben írt levelében a főherczegnő Napóleont »Antikrisztus«-nak mondja, utóbb a nagy forradalmár előzékenység és tapintat által megnyerte nejének hajlamát ; a mi azonban nem akadályozta meg azt, hogy Mária Luiza férjének tragikai bukását teljes közönnyel ne nézze és annak halála után Neipperg tábornok karjaiban vigasztalást ne keressen. (Ismertetést közölt e műről : Wertheimer a Pester Lloyd f. é. május 31. számában.) Diimmler, Geschichte des ostfränlcischen Reichs. I. köt, 2. kiadás. 1887. (»A Jahrbücher der deutschen Geschichte« cz. vállalat egy része.) Guglia Eugén, Kaiserin Maria Ludovica von Osterreich. (Zeitschrift für allgem. Geschichte, Literatur u. Kulturgeschichte. 1887. 4. szám. Novelle Revue, 1887. májusi füzet. Geller : Rudolphe de Habsburg. Codex Diplomatikus Silesiae, (Kiadja a Verein für Geschichte Schlesiens.) XII. kötet. Tartalma : Schlesiens Münzgeschichte im Mittelalter.I. rész. Szerk. Friedensburg. Zeitschrift der histor. Gesellschaft für die Provinz Posen. II. 4. Arndt, Eine schwedischc Relation über die Schlacht von Warschau. (1657.)