Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

57 TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. térképet vagy kimegy a hely színére, pontosan kimér mindent, aztán kutatja az időpontot, kiszámítja az évet, sokszor a napot, sőt az órát is. Szó van valami institutióról, tervről, stb., az ő első dolga azt a gyakorlati élet kétszerkettőjével kiegyeztetni. Igy aztán minden esemény, iustitutió, amiről a kútfő gyakran csak egy-két szót szól, előtte a valóságban fixirozva van, a saját helyére és idejébe visszatéve. Lássunk egy példát a sok közül, éppen a legfrappánsabbat. Háromszáz esztendeje * annak, hogy Heltaitól elkezdve minden historikusunk következetesen azt írja, hogy Mátyás király egy 40,000 tanúlóra való egyetem építését tervezte Budán, sőt az ott már épülőfélben is volt. Soha senki még csak meg sem ütődött ezen. Megittasúlva a terv nagyszerűségétől, nem jutott I eszükbe azt, a való életbe helyezni, számolni térrel, idővel és sok más reálitással. Salamon erős valóságérzete kellett hozzá, hogy e terv absurduma kitűnjön. Elővévén a leírásokat, melyek e tervezetről fönmaradtak, papírra veti rajzát, s ennek pontos összevetéséből kiderül aztán, hogy az nem egyetem, hanem egy római mintára építendő táborvár terve. Ezek után a táborvár fekvését is igyekszik meghatározni s helyét menten kiméri a Gellérthegy déli ' oldalán. Igy már aztán, a terv igazán rávall korára, az antikizáló renaissancera s a Mátyás katonai geniejére, de még az is érthető lesz, miként keletkezhetett e monstre- egyetem hagyománya. Készakarva híresztelték az építményt egyetemnek, hogy ezzel valódi czélját eltakarják. Ez a Salamon Ferencz módszere minden egyes esetben. Egyszerű, de eltanúlni még sem lehet, a fejnek külön kell születni hozzá-. Mert módszere annyit tesz : a szavakból reális értelmet, dolgot állítani elő. Ez azonban csupán a gondolkodó emberek privilégiuma. De hát kicsoda nem gondolkodik ? vetik ellen. Igen ám, csakhogy míg a legtöbbíró, a korlátoltság irigylendő nyugalmával, a szavaknak purztán csak közkeletű felületes fogalmát érti és használja : a gondolkodót minden egyes szó zavarba hozza, megrázkódtatja, útjában megakasztja mindaddig, a mig annak valódi értelmével nincsen tisztában. Az a különbség köztük, ami az alsóbbrendű szervezetek automatszerű reflex mozgása s az emberagy öntudatos functiója között van. Hányan és hányszor használták történetíróink közül példáúla forint szót úgy, mintha az magától értetődnék. Salamon egész kis kötetre valót dolgozott ki csupán erről. Nem elégedett meg a forint egyszerű történetével, hanem a legpontosabb számításokat eszközölte, hogy időkinti súlyát s ehliez képest a többi pénznemekhez való viszonyát meg állapíthassa. De reális érzékét még ez sem elégítette ki.Nem értebe pusztán annak tudásával,hogy aközép-SZÁZADOK. 1887. I. FÜZEI. 4