Századok – 1887

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Tanúlmányok a történelmi kiállításból - II. közl. 529

T А N Ú L M Á N Y О К A TÖRTÉNELMI KIÁLLÍTÁSBÓL. \ MÁSODIK KÖZLEMÉNY. A nagy közönség, mely a kiállítás instructiv részében ismereteinek gyarapítását szemléletileg oly bőven fokozhatá, épen a török hódoltság korszakának történetéből láthatta azon szereplő egyének arczképeit, kik mint az akkori Magyarország parancsoló urai, a török pasák, a budai nagy vezérek személyök szerint legkevésbbé voltak idáig ismeretesek; s bár ha feltehető, hogy a kiállított egykorú rézmetszetek az arczkép-másolás hűsége szempontjából, a valónak meg nem felelnek ; mindazonáltal a kiállítás történelmi érdekét még ezen idealizált arcz képek is emelték. Hiszen akár a magyarországi török világot felölelő regény-irodalom, akár a positiv történelmi tények reminiscentiáival lépett a látogató közönség a kiállítási termekbe, ismeretei, a magyar török világról, kiléptek a sejtelem, a képzelődés homályából, s határozott alakot öltöttek, midőn maga előtt látta Abdurahman utolsó budai pasa, Achmed szultán, Achmed nagyvezír, vagy Ali budai pasa, Hassan budai vezírpasa, Haszán temesvári, Izmael második hadparancsnok, Küprili Mehemet nagyvezír, Kucsuk Mehemet váradi pasa mellképét, IV. Mahomet török császár, Sciatra Patra lévai pasa, Sinan vezérpasa, Szulejman török császár, és Szolimán budai pasa arczképét. Ezen 31 darab török arczkép mellett nagyban fokozta a kiállítás történelmi jelentőségét azon egykorú metszetekben reproducált 255 arczkép, melyek a es. kir. hitbizományi könyvtárból, a bécsi Albertinából, Bubics Zsigmond cz. püspök, Knauz Nándor apát-kanonok és Lanfranconi Enea gyűjteményéből lettek beszerezve, s melyek előnkbe idézték mindazon idegen hősök és vitézek személyét, kik nagyobb vagy kisebb szerepkörben, Buda várfalai alatt vivták az emlékezetes ostromot, mely végkövetkezményében magyar hazánkat felszabadítá a török uralom alól, s fölmenté az európai kereszténységet a félhold hatalmától.