Századok – 1887

Tárcza - Történelmi Társúlat - 468

470 tárcza. Ezután következtek a jelente'sek a gr. Forgách-család alsó-kcmenczei és csákányi levéltáráról, melyet a társulat segédtitkára Szádeezky Lajos kutatott át ujabban és liozott Budapestre a társulat és a grófi család megbízásából s a mely a Nemz. Muzeumban fog elhelyeztetni a többi Forgách levelek mellé. A Rákóczi korra vonatkozó nagybecsű leveleket Thaly Kálmán már átnézvén, ő azokról s Szádeezky a többiekről előszóval tettek jelentést. Thaly mindenekelőtt a Bercsényi családra vonatkozó leveleket emeli ki, mert a Forgáchok többszörös rokonságban lévén a Bercsényiekkel, számos levél vonatkozik reájok. Bercsényi Miklósné Homonnai Drugeth Krisztinának ugyanis gr. Forgách András volt az első férje, kitől egy fia Pál származott, a ki aztán együtt nevekedett a Bercsényi gyerekekkel, Lászlóval (a későbbi franczia marsallal) és Zsuzsánnával (a ki később Zichy Péterné lön.) Ezek hárman örökölték a Homonnai Drugeth ház kihalása után a nagyterjedelmü ungvári birtokokat, a melyekre, továbbá a varannói, kisvárdai és más birtokokra számos okirat vonatkozik. A másik nevezetes oklevél gyűjteményt képezik ebből a korból Thökölyi Imre Nikomédiából (1705) írott levelei, melyeknek eredeti fogalmazványai (a fejedelem titkára Komáromy János kezével, egy piros bőr kötésű gyűjteményes könyvben) a Forgách levéltárból kerültek elő, a hová Dobai Székely Sámuel gyűjteményéből jutottak. Tlialy előtt e levelek nagyrésze ismeretes volt s ki is adta a Bay-féle másolat-gyűjteményből (az Akad. Monumenta XXIV. kötetében), de ez eredeti fogalmazványok között sok olyan is van, mely eddigelé ismeretlen s azok kiadása nagyon kívánatos volna a Történelmi Tár hasábjain. A legnevezetesebbek azonban közvetlenül a Rákóczi forradalom történetére vonatkozó nagybecsű levelek, Rákóczi fejedelem, Pálffi János tábornok és Károlyi Sándor eredeti levelei, melyekből egy pár monumeutalis jelentőségű. Szentiványi János bárói diplomája (1721-ből) részletesen elbeszéli ama szolgálatokat, melyeket ő a császári hadaknak Rákóczi ellenében tett. О vezette a kuruezokra a forradalom kezdetén a Montecueculi ezredet s később miután Rákóczinak hűséget esküdött, ő adta fel a németnek Munkács várát. Thaly a tényt magát Stella a Montecueculi ezred őrnagya bizonyítványaiból ismeri, melyeket Szentiványi a báróságért beadott folyamodványához csatolt ; a bárói diploma azonban még részletesebb. A szathmári béke történetére egy néhány monumentális értékű okirat vonatkozik, melyek Károlyi Sándor szereplésének utolsó évét egészen más világításban tüntetik ki. Pulay János munkájából ugyanis eddigelé az volt az általános tudat, hogy Károlyi Sándor 1711. május 1-én tette le a hűségi esküt, arról, hogy ő két hónappal előbb egy más hűségi esküt tett volna, senki sem tudott. S íme most előkerült Gr. Károlyi Sándor eredeti hüségesküje, melyet márcz. 14-én tett le Pálffy János és Locher Károly udvari referendarius kezébe Debreczenben. Az tudva van, hogy később ismét tett le egy hűségesküt Rákóczinak, mely az előbbeuivel