Századok – 1887

Tárcza - Történelmi Társúlat - 468

T Á R 0 Z A. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSÚLAT Május havi ülését nagy érdeklődés mellett tartotta meg e hó 5-én az Akadémia kistermében. Az ülésnek, a mely a rendesnél jóval tovább, majdnem 8 óráig tartott, ünnepies jelleget adott, hogy a társúlat újonnan választott másodelnöke gr. Szécsen Antal most foglalta el másodelnöki székét a következő elnöki megnyitóval : A történelmi társúlat múlt választmányi ülésén, élénk sajnálkozásomra, akadályozva voltam megjelenni s csak levélben köszönhettem meg másodelnökké való megválasztatásomat. Engedje meg a t. választmány, hogy ezen köszönetemet most személyesen ismételjem. Meg vagyok győződve, hogy nein szerény irodalmi kísérleteimnek köszönhetem eme kitüntetést, melyet felette nagyra becsülök, de annak, hogy a történelmi társúlat személyemben nagy közönsége azon elemét akarta figyelembe venni, a ki érdeklődése által a társúlat munkásságát előmozdítani iparkodik. A történelmi társúlat felfogásom szerint a maga működésében és azon irányzatban, melyet követ, megfelel a modern történeti irodalom egyik fiőgényének. Mellőzve a klassikus kor történeti irodalmát, mely saját jelleggel bír, — a történeti irodalom a XVII. század óta inkább csak a tények csoportosítására szorítkozott. A XVIII. század másik felében főleg az angol irodalomban Jung, Robertson, Gibbon munkáiban, melyek még jelenleg is a történetirodalom legfényesebb példáit nyújtják, azon irányzat nyert fényes képviselőket, a mely a tények elősorolása mellett a történelmi események összefüggését és általános jellemét iparkodtak kitüntetni. Ezek már a tárgyilagosság legmagasabb fokára igyekeznek emelkedni. Kétségkívül a tárgyilagosság magában még nem meríti ki a történeti irodalom feladatát. Maga a tárgyilagosság bizonyos mértékben mindig csak a tények irányában érvényesülhet, megítélésükben nem mehet odáig, hogy az író egyéni szelleme szempontja és meggyőződése ne érvényesüljön, vagy legalább bizonyos közvetett hatást ne gyakoroljon ; mert a tárgyilagosság ily foka egyenesen a szellemi közönyösséggél lenne ugyanazonos, A tények kritikai és elfogúlatlan felfogásában áll a tárgyilagosság valódi értéke — s az újabb történeti irodalom főleg századunk második fele óta első feltételeként a tények kiderítését és határozott megállapítását tekinti