Századok – 1887
Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Der politisch-ungarische Streit um Galizien und Ladomerien von Johann Matijow 459
460 történeti irodalom. vanuak még a jogezímek, melyekkel Mária-Terézia Lengyelország szerencsétlen felosztása alkalmával a nevezett két tartományt — noha kelletlenül — elfoglalta. Mert történetíróink, különösen Mária-Terézia korában, ismételve foglalkoztak a viszonyokkal, melyek Magyarország és Galiczia-Lodoméria közt képződtek. E kérdéssel foglalkozik a lembergi II. gymnasium mult évi értesítőjében szerző is, ki nagy gonddal és szakértelemmel állította egybe az adatokat, melyek annyival világosabban derítik föl az érintett viszonyokat, minthogy belföldi, általunk eddig figyelembe nem vett kútfők (a Hipatios és Kadlubek Vincze krónikája) állottak rendelkezésére. Szerző a kérdésnek, melyet megoldani feladatáúl tűzött maga elé, három phasisát különbözteti meg. Az első felöleli a XIII. század első felét, mely Magyarország jogának Galicziára és Lodomeriára csiráit rejti magában. Szeretné ugyan szerző azt feltűntetni, hogy II. Endre a galicziai és lodomeriai királyi czímet csak bitorolta, de ezt bebizonyítania gyöngén sikerűit; mert habár helyesen tartja szerző Turóczy krónikáját XY. századbeli conpilatiónak, tudnia kellene, hogy Turóczy kútfői egykorú följegyzések, melyek hitelességéhez kétség nem fér. Es míg lengyel kútfőkből bizonyos, hogy a magyar király az »orosz herczeget« koronázásához meghívta, magyar kútfőkből nemcsak az válik kétségtelenné, hogy az »orosz berezeg« a koronázásnál megjelent, de az is, hogy ez alkalommal »a magyar király lovát vezette,« mi a hűbériség kétségtelen jele. A XIII. század közepétől 1340-ig magára volt hagyatva Halics és Wladimir, mert a tatárjárás és utóhatásai elfoglalták szomszédait, mígnem 1340. és 1366. közt Kázmér lengyel király fegyverrel, és első sorban Nagy-Lajos magyar király segélyével foglalta el a nevezett fejedelemséget. Kázmér ugyan innentúl Oroszország királyának is nevezte magát, azonban 1352-ben szerződést kötött Nagy-Lajos királylyal, ki viszont Galiczia és Lodomeria királya czímét csak úgy viselte, mint elődei, — mely szerződés értelmében Kázmér halála után, még az esetben is, ha fiutóda maradna, Galiczia és Lodoméria a magyar királyra szállandó. Ez a kérdés második phasisa. Ennek tartama, Kázmér busz éves áldásos kormánya idején, miközben lengyel gyarmatosok segélyével mind -összébb fűződnek a lengyel és ruthén nép érdekei, képződnek a lengyelek igényei Galicziára és Lodomériára, melynek birtoka Kázmér és Nagy Lajos halála után, a kérdés harmadik phasisában immár vita tárgya lesz Magyar- és Lengyelország közt. A XIII. században szerzett magyar jogok, az ezóta használt királyi czím, még inkább az 1352-ki szerződés a magyar király mellett harczoltak; viszont azon körülmény, hogy Kázmér fegyverrel hódította meg a
