Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Bosznia és Herczegovina. Útirajzok és tanúlmányok írta Asbóth János 450

452 történeti irodalom. De lássunk Jajcza történetéből egy részletet. Már 1464. tavaszán 30000 embernyi sereggel ismét Jajcza előtt áll II. Mubammed. De ostromai megtörnek a vár védőjének, Zápolya Imrének erején és mire hírét vette volna, hogy ismét közeledik maga Mátyás, a szultán felhagyott az ostrommal, nehéz ágyúit is az Vrbászba dobva, hogy könnyebben menekülhessen. Mátyás király még ez évben megkezdte a viszszahódított országrészek szervezését, Zápolya Imrét a horvát-dalmát bánt nevezvén ki e tartományok kormányzójává. Később laki Thuz János rövid bánsága után, Ujlaky Miklós a macsói bán alá rendelte Mátyás a bosnyák földet 1467. körül ; 1472-ben bosnyák királylyá nevezte ki az addig báni minőségben szolgáló gazdag főurat. A királyság főtámaszai, a viszonyok s az uj szervezés következtében a jajczai- és szreberniki bánságok lőnek ; előbbi az Alföld s az utóbbi a régi sói bánság területén, mely a Boszna és Drina folyók közt terül el s az ozorai bánsággal együtt képezé a Yrbasz és Drina közt elterülő úgynevezett Ozora földet vagy ozorai tartományt. A magyar fegyverek által Szerbiában is vívott győzelmek következtében a szultán Magyarországba küldé az oláh vajdát, hogy fegyverszünetet kináljon, sőt békét kössön. Mátyás viszszautasítva az ajánlatot, ujabb nagykeresztes hadjáratra készült. A szultán 1473-ban megújította ajánlatát, sőt kész volt átengedni egész Boszniát, ha Magyarországon szabad átvonulást nyer Németországba. Mátyás, noha viszálya Frigyes császárral megujult volt, ez ajánlatot is elutasította. Ismét és ismét vezettek seregeket Jajcza ellen, Muhammed majd Bajazid. De a város lakosai ós őrsége megmutatták, hogyan tudnak harczolni oly uralkodó alatt, mint Mátyás és rendületlenül tartották a várost, míg a magyar sergek falai alatt verték vissza az ostromlókat. Ujlaky Miklós halála után ujabb király nem neveztetett ki. Fia csak »Dux Bosniae« nevezi magát egy 1492-ben kelt okiratban. De magyar bánok kormányozzák tovább is Ozorát és az Alföldet. Jajczai bán 1490—1501-ig Beriszlay Ferencz; 1502-ben Batthyányi Boldizsár, 1505-ben Kanizsay György és Bebek János, 1507-ben Bartal vránai perjel, 1507-ben Zthresemley György, 1520—2526. Keglevics Péter. A szultán tudta, hogy Magyarország szívébe és Németországba nem vezetheti sergeit, míg Boszniából magyar hadak fenyegetik visszavonulását. Mátyás halála után tehát gyorsan megújulnak a török vállalatok Jajcza ellen, melynek fontosságát minden oldalról felismerik, elannyira, hogy a pápa felhívja az öszszes keresztyén fejedelmeket, hogy e várat veszni ne hagyják. Még