Századok – 1887

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Tanúlmányok a történelmi kiállításból - I. közl. 435

a történelmi kiállításból. 455 .1 hősies vakmerőség, a katonai bátorság ifjú képviselője : Batthyányi Ádám életnagyságú arczképe felidézte bennünk a bámulatot,, a ki 21 éves korában már a törökök félelme volt, s 1683-tól fogva a törökök elleni összes hadjáratokban dicsőségesen vett részt. Az érzelmek különös chaoszával tekintettünk azon sajátságos természetű vitéz arczképére, a kiről a történeti feljegyzések és a családi hagyományok bizonyítják, hogy soha öröme és fájdalma nem nyilvánult, őt sem nevetni, sem sírni soha sem látták Dezsőffy István ez, a ki 19 éves korában szónélkül kötötte fel kardját, s a Budavár falait meghágok elsője között volt, Zentánál 169 7-ben mint lovas osztály dandárnok Pálffyval együtt kezdé meg a csatát, s a kinek elszánt bátorsága jelét azon harmincz darab fegyverben szemléltük a kiállításon, melyeket a törökökkel vívott harczaiban zsákmányolt legyőzött ellenfelétől. Nem kevesebb érdekkel néztük az 1652-ik évi augusztus 26-án a vezekényi csatában elesett négy Eszterházy közül a 26 éves Lászlónak arczképét, kinek ifjú életét egy buzogány csapás és egy muskéta-golyó oltotta ki. Ott díszelgett Eszterházy Pál' nádornak életnagyságú arczképe, ki 1663-ban Zrínyi Miklóssal együtt harczolt a törökök ellen, s a kí halhatatlan érdemei koronájául, 1686-ik évben Buda ostromához húszezer főnyi sereget gyűjtött. Kétszeres érdeklődés tárgya volt a rab költő és híres vitéz, Eülek vára egykori hős védőjének : Koháry Istvánnak arczképe, kit 1685-ben alig hogy kiszabadított Tökölyi Imre fogságából, már 1686-ban ott találjuk az ostromlóseregek élén Buda várfalain. Egyik legjobb művészi kivitelű festmény, a történelmileg is igen nevezetes Tökölyi Imre gróf Erdély választott fejedelmének mellképét tüntette fel. Többféle változatban szemléltük, s az újra meg újra fel-fellobbanó hálaérzettel adóztunk azon arczkép előtt, mely XI. Incze pápát ábrázolá, kinek nagymérvű pénzáldozata tette lehetségessé Buda ostromának megkezdését, és visszaviyását. Méltányló elismeréssel köté le figyelmünket Keresztély Ágostonnak, a későbbi győri püspöknek, majd esztergomi prímásnak térdképe, ki húsz éves korában, mint tiszt a szász segédcsapatoknál Budavár ostrománál részt vett. A tisztelet és kegyelet érzetével tanúlmányozzuk Eszterházy György esztergomi kanonok és szemendriai czimzetes püspök arczképét, ki eszünkbe juttatá a régen letűnt századok magyar főpapjait, a kik szájukon az isten igéjével, jobb kezükben a karddal, baljukban a kereszttel buzdították a liarczvágyó vitézeket a haza védelmére; s a. ki szintén ily magasztos hivatásának betöltése közben 1663. augustus 9-én a párkányi csatában veszett el. Ott