Századok – 1887

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Tanúlmányok a történelmi kiállításból - I. közl. 435

a történelmi kiállításból. 441 •elvétettek, s mint győzelmi jelek, másrészt pedig mint a kiállítás rlecorativ jellemét történelmi szempontból is carakterisálták. A vér-zászlók (Alem) között az, melyet Lotbaringiai Károly 1684-ben Hamzsabégnél zsákmányolt atörököktől, sötétvörös selyem ci'oisséból készült, melynek Tulut betűkkel beszőtt érdekes fölirata a következő: Bismillabi — r—rabmani—r—rabimi! Inne fatahna láka fáthan mubinon lijapbfira láka alláha má takkaddoma va julimma ni matuha alejka; azaz: a végtelen irgalmú isten nevében ! valóban győzelemre segítettünk téged, bogy isten bocsássa meg előbbi és későbbi bűneidet, s az ő kegyelme reád szálljon ; Ugyancsak érdekesen emelte a kiállítást ennek párja, melynek árnyéka alatt pihent KaraMusztafatörök fővezér,ki magyarországi táborozásai alatt, sátorán lengeté a nagy vészzászlót 1683-ban, midőn Bécsnek szerencsétlen kimenetelű ostromára vitte seregeit, s ott sátora is zsákmányúl' esett a felmentő keresztény hadaknak. A kiállításnak egy-egy csoportjában a sokoldalú tanúlmányozásnalc bő anyagát találhattuk fel, a kézműipar, a műkezelés, a styl, az ízlés köréből, a szövés, hímzés, kovácsolás, az ezüst, arany, drága kő, a faragás, vésés, öntés, a czizellirozás, tauscliirozás terén. De a mi a kiállításnak a valódi történeti jelleget, az igazi becset megadta, ezt a csoportok, azon emlék- és ereklye-tárgyai képviselték, melyek a XVII-ik század történetének, vagy egyes szereplő személyeivel, vagy nevezetes fegyvertényeivel forrtak össze, s a melyek az ősök iránti kegyelet által megóva az elkallódástól ; a kiállítás alkalmából ismét napfényre kerültek, hogy egyrészt felköltsék a történet iránti érzéket a nagy közönségben, másrészt pedig, hogy a megemlékezés kegyeleti adóját, azon tárgyak szemléleténél leróvjuk a két század előtt elvérzett hősök iránt, kik, a török hatalom rabigájában oly hosszan görnyedett magyar nemzetet haláluk árán felszabadítani siettek ; s vagy mint vitéz harczosok, államférfiak, egyháznagyok, vagy mint magánosok, észszel, kézzel, fegyverrel a történelmi események akkori színvonalán szerepeltek. Ezen érdekes történeti emléktárgyak és ereklyék a kiállítás helyiségének minden részében, s mindenik csoportból elszórtan igen tekintélyes számban voltak láthatók, melyek megtekintése a szemlélőben a hangulat és érzés sajátságos vegyületét ébresztették fel, ha a történeti ismeretek reminiscentiái által, mintegy belégondoltuk magunkat a török hódoltság mozgalmas korszakaiba. Ott láttuk, a nemzeti fejlődés és függetlenségi eszmék hős bajnokainak, a történelmi nevezetességű Kákóczyak ezüst buzogányát 1658-ik évszámmal, rajta a család czimerével. A 26 éves fiatal bős Eszterházy László emlékét ébreszté fel bennünk ama körte alakú gerezdes vas-buzogány, melylyel az említett ifjú vitézt a vezekényi csatában 1652-ben agyonsújtották. Ugyancsak